Elérhetőségek
Telefonszámok:
Központ:
06-96-555-553
Olvasószolgálat:
06-96-555-563
Info-Pont:
06-96-219-887
Mosoni fiókkönyvtár:
06-96-211-109
3. sz. fiókkönyvtár:
06-96-206-384
GPS:
N 47.86702,
E 17.27656
Fenntartónk:
Mosonmagyaróvár város Önkormányzat
 |
 |
 |
| 2009. december 28. hétfő, 13:36 |
Évfordulónaptár 2009:Az évfordulónaptár csak a kerek (25, 50, 75, 100. stb.) évfordulókat tartalmazza. Azoknak a híres személyeknek a rövid életrajza szerepel benne, akik Mosonmagyaróváron és környékén vagy a történelmi Moson vármegyében születtek vagy haltak meg, illetve tevékenységük, munkásságuk egészben vagy részben e területhez kötődik. JANUÁR1909. január 8.100 éve született Noszlopon Csizmadia Károly református lelkész. Tanulmányait 1920-tól 12 éven át a híres pápai református kollégiumban végezte, itt szerezte a teológián lelkészi oklevelét. 1936-ban került Mosonmagyaróvárra, hogy a történelmi hagyományokkal rendelkező református gyülekezetet újjászervezze. Gyűjtést rendezett, s a város támogatásával 1940-ben fölépült a református templom és a lelkészlakás. 1940-1952 között az újrónafői református egyházközösség szervezője, lelki gondozója, a Hajdúböszörményből érkezett telepesek segítője. Újrónafőn népfőiskolai tanfolyamot szervezett, és a segítségével két év alatt új iskolát építettek a faluban. Szorgalmazta Moson és Magyaróvár egyesülését. Mosonmagyaróváron népművészeti és képzőművészeti gyűjteményt hozott létre, előadásokat, összejöveteleket szervezett. Az 1940-es évek óta rendszeresen írt a helyi újságba, protestáns és református lapokba a keresztyén erkölcs körébe eső kérdésekről, írókról, képzőművészekről. 1989-ben tevékenységét Pro Urbe-díjjal ismerte el a város. Mosonmagyaróváron halt meg 1997. március 15-én. 1884. január 20.125 éve született Őribükkösdön Weltler János tanító. A felsőlövői reáliskola négy osztálya után 1903-ig az ottani evangélikus tanítóképzőben folytatta tanulmányait. Pályáját Rajkán kezdte osztály- és kántortanítóként. Működése alatt fejlődött több tanerőssé a községi iskola, 1926. június 29-én országra szóló ünnepséget rendezett az általa megvalósult hadiemlékmű avatásán. 1926-tól a győri evangélikus elemi iskola igazgatója lett. Az Országos Magyar Iskolaegyesület kitüntetettje, igazgatósági tagja volt a Tanítók Országos Szövetségének. 1942-ben pedagógiai tevékenysége elismeréseként megkapta az MTA Wodianer díját a hozzá járó 500 pengős jutalommal. Győrben halt meg.FEBRUÁR1834. február 5.175 éve halt meg Bezenyén Laáb Gáspár mérnök. Bezenyén született 1747. január 3-án. 1758-tól 1764-ig a magyaróvári piarista gimnáziumban tanult, 1765 és 1769 között a szenci Collegium Oeconomicumban szerzett mérnöki oklevelet. 1770-től Moson vármegye tisztviselője volt. 1776-1777-ben fiatal mérnökként az oroszvári Duna-ág kőgáttal történő lezárásának munkáit irányította. 1777. december 2-án nevezték ki Moson megye első mérnökének. Ez évtől megyei főmérnökként vezette a Mosoni-Duna árvízvédelmi munkáit, s megkezdte a Hanság lecsapolását valamint a Fertő szabályozását. 1790. március 23-án Moson megye közgyűlése a megye földmérőjévé és adószedőjévé választotta. Ettől kezdve munkaterülete a vizek fölmérése, szabályozása, térképezése volt. Fontosnak tartotta a rendszeres árvízvédelmet és az állandó figyelő szolgálatot. Munkássága a Fertő tóra is kiterjedt, 1808-ban Védeny és Nezsider között az árvizek levezetésére csatornát épített, 1812-ben az északkeleti partszakaszt erősítette meg terméskövekkel. Az ő irányításával épült Bősárkánynál 1795 és 1799 között az úgynevezett Hegedűs-féle csatorna, s 1799 és 1813 között tervei szerint készültek el a megyei főcsatorna és a lecsapoló csatornák. Laáb jelentősen kivette részét a Fertőn és a Hanságban az 1700-as években kezdődött lecsapolási munkálatokból, amelyeknek eredményeként a XIX. század első felében kiépült a Hanság csatornarendszere, és úttörő szerepet játszott az egységes szigetközi árvízvédelmi vonal megvalósításában is. 1934. február 9.75 éve születette Mosonban Lang János építész. A mosoni elemi iskola és háromévi piarista kisgimnáziumi osztály után a győri Magasépítőipari Technikumba (a mai Hild iskola) járt. Építészdiplomát az ÉKME-n szerzett 1959-ben. Lelkiismeretes építészként egy külön évet szánt diplomamunkájának, egy szállodatervnek kidolgozására. Pályafutását 1959-től GYŐRITERV-ben kezdte, aminek később vezető tervezője lett. Tervezett irodát és lakóházat Tatabányára, ugyanitt a Szénbányászati Ipari Tröszt székházát. 1970-ben a városrészek egyesülésének 100 éves évfordulójára tervezte a Pest-Buda elnevezésű filmszínházat Budapesten, lakótelepet Ajkán. Legjelentősebb alkotásáért, az 1966 és 1976 között épült (2005-ben átépített) győri Rába ETO stadion-komplexumért 1978-ban Ybl-díjat kapott. A stadiont mind a szakma, mind pedig a sportközvélemény akkoriban "ékszerdoboznak" tekintette. Tervezője és építészeti irányítója volt az 1966-1967 között épült hegyeshalmi (régi) közúti határátkelőnek. A Magyar Építőművészek Szövetségének tagjaként 1981-ben nívódíjban részesült. Utolsó látványos munkái a győri Marcalváros II. lakótömb ötvenlakásos, háromtornyos szép épülete és a győri Szeszgyár és Finomító Rt. épületének új homlokzatképzése. Győrben halt meg 1996. május 14-én. 1859. február 23.150 éve született Zalaszentgróton Batthyány Tivadar politikus, belügyminiszter. Középiskoláit a kalocsai jezsuitáknál végezte, majd a Fiumei Tengerészeti Akadémián végzett. 1877-ben lett tengerészeti hadapród. Tengerészévei után 1881-ben tette le a tengerészkapitányi vizsgát. 1882-ben a fiumei kikötőraktárak főfelügyelője, majd a kereskedelmi minisztérium tengerészeti osztályát vezette. 1892-ben fiumei képviselővé választották szabadelvű színekben. Döntő része volt Moson vármegye Deák serlegének javaslatában és kivitelezésében. Mint megyei birtokos és politikus aktív szerepet játszott Moson megye alakításában köpcsényi kastélyából. 1905-ben a Moson megyei Zurányban mint ellenzéki szerzett mandátumot. 1905 nyarán a mosoni ellenállási bizottság vezetője volt. A "tulipános" Wekerle-kormány idején nagy befolyással bírt, de annak túlzó követeléseit nem támogatta. 1909-ben a képviselőház alelnökévé választották. 1917-ben a király személye körüli, majd népjóléti miniszter, de már ekkor Károlyi Mihály grófot támogatta, de megalakuló Károlyi kormányban belügyminiszter volt 1918 novemberéig, majd visszavonult lajtaújfalui birtokára. A proletárdiktatúra alatt Bécsben tartózkodott, ahol Bethlen István gróffal részt vett a magyar ellenforradalmi komité munkájában. 1920-ban visszatért Budapestre, de nem vállalt többé politikai szerepet. Budapesten halt meg 1931. február 2-án. 1984. február 29.25 éve halt meg Győrben Altdorfer Károly teológus. Mosonszolnokon született 1916. május 8-án. A bécsi Pázmaneum növendékeként a bécsi bíboros érsek szentelte pappá 1940-ben. Teológiát és filológiát a svájci Fribourgban tanult. 1946 és 1953 között lelkész Mezőőrsön, majd Nemeskéren, 1953-tól plébános Barbacson. 1954-től a Győri Hittudományi Főiskolán tanított egyháztörténetet, missziológiát és vallástörténetet. 1960-tól szentszéki bíró, 1976-tól győri kanonok. Munkatársa volt a Magyar Katolikus Lexikon szerkesztőbizottságának. MÁRCIUS1884. március 1.125 éve született Mosonban Husz József tanító, iskolaigazgató. A magyaróvári piarista gimnázium elvégzése után a győri katolikus tanítóképzőben szerzett oklevelet. Tanítói pályáját 1904-ben Hegyeshalomban kezdte, majd Nádliget-pusztán, 1910-től pedig Mosonban tanított az állami elemi és iparostanonc iskolában. Az utóbbihoz való képesítést Szegeden szerezte meg. 1920-tól nyugdíjazásáig volt Mosonban igazgató-tanító, működésének idejében történt meg az iskola ma is látható alap-épületének kiépítése. 1944-ben ment nyugdíjba. Mosonmagyaróváron halt meg 1953. március 15-én.1809. március 2.200 éve halt meg Felsőőrön Szalay Gábor piarista szerzetestanár. Magyaróváron született 1755. október 8-án. Magyaróvári piaristaként 1772-ben Privigyen öltözött be, de csak 1781-ben tett szerzetesi fogadalmat. 1775-től 1777-ig Veszprémben, 1778-tól egy évig Magyaróváron tanított kisebb gyermekeket, majd Vácon és Nyitrán hallgatott teológiát, az utóbbi helyen filozófiát is. 1784-ben Kecskeméten a költészettan tanára, 1785 és 1790 között ismét Magyaróváron tanított szintézist és alsó-grammatikát. 1791-től Tatán, Kőszegen és Németújváron tanított, 1795-ben átment a szombathelyi püspökségre.1934. március 10.75 éve született Szentlászlón Nosticzius Árpád biokémikus, vegyészmérnök. Elemi iskolai tanulmányait Tekeházán, a gimnáziumot Miskolcon és Mezőkövesden végezte el. 1957-ben szerzett vegyész diplomát a debreceni tudományegyetemen. 1958-ban került Mosonmagyaróvárra, a Mezőgazdasági Akadémiára. Tanársegédi, adjunktusi, docensi, majd 1982 óta egyetemi tanári munkakört töltött be. 1975-től 1999-ig, nyugdíjba vonulásáig az egyetem kémia-talajtan tanszékét irányította. Nyugdíjba vonulása után is oktatott. Tanszékvezetőként fő szakterülete a biokémia mellett, a növényvédelmi kémia oktatását is ellátta. Több tankönyvet és laboratóriumi jegyzetet írt. Mosonmagyaróváron halt meg 2008. február 7-én.1809. március 11.200 éve született Kuttenplanban (ma: Chodová Planá) Masch Antal orvos, állatorvos, tanintézet igazgató. A prágai, majd a bécsi orvostudományi egyetemen tanult. 1835-ben diplomázott és négy évig a bécsi közkórházban dolgozott. 1840-ben nevezték ki a magyaróvári magántanintézet tanárává. Anatómiát, állattant, ásványtant és éghajlattant is tanított. 1844-ben nevezték ki az intézet igazgatójának. 1848 őszén az oktatás szétesett, belső emigrációba vonult. 1850-ben az intézmény Magyaróvári Gazdasági Tanintézet címmel a Habsburg monarchia központi állami agrár-felsőoktatási iskolája lett. Ekkor Pabst Henrik Vilmosra bízták a vezetést. Masch 1861-ben lett újra megbízott igazgató. 1869-ben a magyar állam kivásárolta a tanintézet felét, ami a német tanárok egy részének elvándorlásához és a bécsi hasonló iskola létrehozásához vezetett. Masch Antal azonban maradt és tovább igazgatta az intézményt. Új, magyarul is tudó tanárok kerültek a tanintézményhez, és Masch elkezdte a kapcsolódó kísérleti intézetek szervezését. 1874-ben csak a magyaróvári tanintézmény kapott "Gazdasági Akadémia" rangot. Itt lehetett - 1906-ig - a legmagasabb szintű oklevelet szerezni. Olyan új tanárok kerültek az oktatók közé, mint Cserháti Sándor, id. Sporzon Pál, Linhart György és Deininger Imre, akik a "nagy tanári kar" tagjaivá váltak. 1870-ben a Vaskorona rend III. osztályát és lovagi címet kapott. 44 évig szolgálta a magyaróvári felsőoktatást és nemzetközileg elismert tudós volt. Magyaróváron halt meg 1884. augusztus 27-én. A magyaróvári temetőben nyugszik, emlékét a vár udvarán relief őrzi.ÁPRILIS1884. április 3.125 éve született Nagyszombatban Polniczky Lipót jogász, főispán. Középiskoláit szülővárosában, 1902-ben fejezte be, a jogi akadémiát Pozsonyban, a tudományegyetemet Budapesten végezte el. 1906-ban tett jog-és államtudományi vizsgát, 1907-ben lépett közszolgálatba Nagyszombatban. 1907-ben lett Moson vármegye közigazgatási gyakornoka, 1908-tól árvaszéki jegyző, 1909-től vármegyei aljegyző. 1916-tól a vármegye közélelmezési hivatalának vezetője. Ezt a háborús időkben különösen nehéz feladatot közmegelégedésre látta el. 1919-ben vármegyei főjegyzővé választották, Moson vármegye önállóságának megszűnése után 1923-tól a magyaróvári járás tiszteletbeli főszolgabírója. Nagy része volt Magyaróvár nagyközség rendezett tanácsú várossá válásában. Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyében 1936. november 11-én választották meg főispánná. Működése idejére esett a medvei Nagy-Duna híd építése, amelyet személyes sikerének is érzett. Nagy része volt a hegyeshalmi polgári iskola megszervezésében (1937) és a magyaróvári Karolina Kórház átépítésében. Mindössze néhány éves főispánsága alatt öt kormányt szolgált ki. Működésének elismeréseként megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét. 1943-ban szigorú polgári elveinek ellehetetlenülése miatt mondott le hivataláról. Káptalanfüreden halt meg 1948. október 4-én és ott is temették el.1834. április 12.175 éve született Rajkán Dány János tanító, iskolaigazgató. A tehetős falusi iparos szülők az elemi iskola után először a magyaróvári piarista gimnáziumba, majd 1851-ben a győri tanítóképzőbe íratták a zenei tehetségnek számító gyermeküket. 1853-ban kapta meg a kántortanítói diplomát. Pályáját szülőfalujában kezdte, 1860-tól öt évig volt osztálytanító Moson nagyközségben. 1865-ben hívták meg Szent-János nagyközségbe. Született zenei tehetségének kiváló színtere lett a régi hagyományokat ápoló női templomi kórus és a (fúvós) hangszeres zenekar. Tehetsége mellé szerzett magas fokú zenei képzettségét a ránk maradt saját kezű misezene-kották is bizonyítják. Dány Jánosnak a hangszerek királynője, az orgona volt a kedvenc hangszere. Hivatásnak csúcspontját jelentette az 1869-ben bemutatott Weber mise átirata. Klafsky Katalin, a későbbi operacsillag kilenc éves kislánykorától Dány Jánostól kapott előképzést és biztatást hangjának kiműveléséhez. Német származása és az akkoriban még teljesen német nyelvű közegben végzett munkája ellenére hivatott és elkötelezett munkása lett a magyar nyelvű tanításnak és nyelvhasználatnak. Szent-János német anyanyelvű lakosságának nagyközségi iskolaszéke az ő hatására 1902-ben egyhangúlag a magyar tanítási nyelv mellett döntött. Falubeli működésének 50. évfordulóján az iskola igazgatójának nevezték ki, 1907-ben pedig egész munkásságának elismeréseként megkapta az ún. "királyi arany érdemkereszt" kitüntetést. Mosonszolnokon halt meg 1910. december 1-én1909. április 13.100 éve halt meg Magyaróváron Cserháti Sándor (1876-ig Hechtl Sándor) mezőgazdász. Győrben született 1852. szeptember 14-én. Régi győri patrícius család sarja volt. Reáliskolai tanulmányait Győrött és Pozsonyban végezte. 1871 és 1873 között járt a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetbe. Okleveles gazdaként Hallében és Lipcsében tanult. 23 évesen lett a gazdasági akadémia tanársegéde Magyaróváron. Három év után már rendes tanárrá nevezték ki, és megbízták a kísérleti telep vezetésével. 1884-től a növénytermesztési tanszék professzora. Az úgynevezett óvári "nagy tanári kar" tagja. Számtalan publikációja van a növénytermelés, a takarmányozás és főleg a műtrágyázás témakörében. 1891-ben az ő vezetésével hozták létre az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomást Lucsonyban. 1904-ben vonult nyugalomba mint akadémiai tanár, de haláláig a posztján dolgozott. A következő generáció számos tagja köszönheti neki tudását. Kísérleti állomásán bemutatta a növénynemesítő kutatás minden fázisát és nemzetközi eredményeket ért el. A búzától a dohányig mindennel foglalkozott. A "Mezőgazdasági Szemle" című neves szaklap társalapítója Kosutány Tamással (1884). Sírja a magyaróvári temetőben található. Az egyetem területén emlékét relief és szobor (Horvay János alkotása) őrzi.1934. április 20.75 éve halt meg Amszterdamban Weisz Péter Gusztáv zongoraművész, karnagy. Magyaróváron született 1903. szeptember 1-én. Korán özvegyen maradt édesanyja nevelte fel nővérével. Már magyaróvári piarista gimnáziumi évei alatt megmutatkozott kivételes zenei tehetsége. Serdülő korától tagja volt a Magyaróvári Férfidalárda zenekarának. Érettségi után a bécsi Konzervatóriumban tanult. Ennek elvégzése után sok helyen (Budapesten, Fiúméban, Sopronban és Szombathelyen) adott hangversenyeket. Első hangversenye a szülővárosi fellépés volt 1922. augusztus 3-án. Igazi nagy sikereit azonban Ausztriában és távolabbi külföldi városokban érte el. 1931-ben szerződött karnagynak az amszterdami Rembrandt színházhoz. Már ekkor betegeskedett, és csak hosszas szenvedés után halt meg. Hamvai a magyaróvári temetőben pihennek.1859. április 21.150 éve született Ralbovszky Géza tisztviselő, újságíró. Fiatalon került Moson megye szolgálatába mint járási tisztviselő. Néhány községben jegyző volt, 1898-ban lett a határ menti Királyhida főjegyzője. 1899 novemberében indította útnak a "Mosonvármegye" című társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilapot, amelyet 1903 júniusáig szerkesztett. Királyhidán halt meg 1918. december 26-án.MÁJUS1934. május 4.75 éve született Nyírderzsen Szökő Gyula agrármérnök. 1959-ben szerzett oklevelet a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1959-1961 között gyakornokként a tiszafüredi mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozott. 1961-ben került a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára. 1963-tól az önállóvá vált növényvédelmi tanszéken a gyakorlatokat vezette. 1967-1971 között főiskolai illetve egyetemi adjunktus, 1971-től egyetemi docens volt. Kandidátusi címét a napraforgó komplex növényvédelme témában szerezte. Ő szervezte meg és irányította az 1970-es évek elején a növényvédelmi szakmérnök-képzést. Tudományos munkássága kiterjedt a kukorica és a napraforgó komplex növényvédelmére, továbbá a gyökér- és gumós növények tárolás alatt fellépő betegségeire. Két jegyzetet és 21 tudományos szakcikket írt. Mosonmagyaróváron halt meg 1974. január 6-án. Sírja a magyaróvári temetőben található.1984. május 4.25 éve halt meg Budapesten Losonczy György operaénekes. Lébenyben született Ludwig György néven 1905. szeptember 21-én. A Zeneművészeti Főiskolán végzett tanulmányok után 1928-tól az Operaház ösztöndíjasa, 1929-től rendes tagja lett. Felesége Rigó Magda operaénekes volt, a családról nincsenek adatok. 1943-ban a Furtwängler tiszteletére adott hangversenyen Beethoven IX. szimfóniájának basszusszerepét énekelhette. Pályafutásának négy évtizede alatt több mint száz operaszerepet énekelt. Különösen a Wotan, Hans Sachs, Hovanszkij és Iván herceg szerepeit szerette. Kiválót nyújtott Mefisztóként és Jágóként is. Magyar operaszerepei közül a Bánk Bán Petúrja és Tiborca volt az operalátogatók kedvence. 1954-ben Érdemes Művész lett, 1956-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1968-ban kiváló művész címet kapott.1984. május 6.25 éve halt meg Budapesten Lénárth Elek zenekari kürtművész. Királyhidán született 1920. augusztus 12-én. A debreceni református kollégiumban teológiát végzett, emellett a budapesti Zeneakadémián zeneszerzést tanult és Romagnoli Ferenc növendékeként kürtművészi oklevelet szerzett. 1945-től a Kádár Kata Népi Kollégiumban nevelőtanár, 1948-tól a Magyar Néphadsereg tisztje, a kulturális alosztály vezetője. 1952-től 1957-ig az Országos Filharmónia főtitkára, 1957-1983 között a Népművelési Intézet főmunkatársa volt. 1970-től 1983-ig a dorogi Koncert Fúvószenekar karmestereként a zenekarral külföldi turnékon vett részt, több nemzetközi versenyen díjakat is nyertek. 1983-ban vonult nyugdíjba. 1957-től 1964-ig a Magyar Rádió Zengjen a Muzsika! című műsorát szerkesztette. Számos fúvószenekari darabot, átiratot és hangszerelést írt. Évekig volt a Kórusok Országos Tanácsának (KÓTA) elnökségi tagja.1934. május 11.75 éve halt meg Rajkán Modrovich János földbirtokos, főszolgabíró. Rajkán született 1862-ba. Régi megyei nemesi család sarja volt. Jogot tanult Pozsonyban, azután 1884-ben vármegyei szolgálatba lépett. Majdnem egész közszolgálati idejét Rajkán töltötte. Főszolgabíróként igen jó hírnek örvendett. 1918-ban vonult nyugalomba. Fivére, Modrovich Gábor festőművész mellé temették el Rajkán.JÚNIUS1859. június 5.150 éve született Bősárkányban Németh Vince plébános. Gimnáziumi osztályait Magyaróváron és Győrben járta ki, itt volt teológushallgató is. 1883-ban szentelték pappá, Győrszigeten, Sopronkövesden és Mezőőrsön, 1888-tól pedig (Moson)Szent-Jánoson volt káplán. 1897-től Halászin plébános, itt 18 ezer koronát gyűjtött össze a templom felújítására. 1914-től haláláig Magyaróváron volt plébános. 1916-ban címzetes ercsi apát. 1900-tól tagja volt a Moson vármegyei törvényhatóságnak. Háborús időkben szerzett érdemeiért megkapta a II. o. polgári hadi érdemkeresztet. 1922-től a somorjai (szigetközi) választókerület nemzetgyűlési képviselője. Alapítója volt a Halászi Tejszövetkezetnek és elnöke a Mosonvármegyei Gazdasági Egyesületnek. Magyaróváron halt meg 1923. szeptember 15-én. Hamvait a magyaróvári köztemetői kápolna kriptájában helyezték örök nyugalomra.1959. június 11.50 éve halt meg Budapesten Szekeres Bónis Ferenc bencés szerzetes. Mosonban született 1878. augusztus 5-én. 1901-ben szentelték pappá, középiskolai tanár volt Pápán, Sopronban, Esztergomban és Győrben. 1915 és 1930 között Ménfőcsanakon volt plébános. Jelentős szerepet játszott az 1919-ben alakult Csanaki Népfőiskola megalapításában és szervezőként, előadóként maga is rendszeresen segítette annak működését. 1930-tól tíz éven keresztül volt tanár Budapesten. 1941-től öt éven keresztül fürdőigazgatóként működött Balatonfüreden. 1946-ban kinevezték zalavári apátnak. A szerzetesrendek feloszlatása után 1950-től rokonainál élt Budapesten. Halála után földi maradványait a pannonhalmi Boldogasszony-kápolna kriptájában helyezték örök nyugalomra.1809. június 21.200 éve halt meg Pesten Alber János piarista szerzetes, hittudós. Magyar-Óváron született 1753. július 7-én. A helyi piarista iskola elvégzése után, 1769-ben lépett be a szerzetes tanító rendbe. Áldozópappá szentelése után (1776) a rend veszprémi, majd szegedi, nyitrai, végül pedig a pesti gimnáziumában tanított keleti nyelveket és egyháztörténetet. 1794-től tanár a váci, kalocsai és a pesti papnevelő intézetben. 1800-1805 között Kolozsváron a teológia professzora, 1806-tól nyilvános rendes tanár, majd dékán a pesti egyetemen. Innen rendelték be kormányzósegédnek a rendtartományi főnök mellé. Ötvenegy tanítással töltött év után ment nyugdíjba és még azon a nyáron meghalt. Latin nyelven írt munkái közül több csak a halála után jelent meg.1884. június 22.125 éve született Hajdúböszörményen Uzonyi Ferenc botanikus, mezőgazdász. Középiskolai tanulmányai után előbb a budapesti tudományegyetemen, majd a kolozsvári tudományegyetemen szerzett matematika-természetrajz szakos tanári oklevelet. 1913-ban Budapestre került, a Magyar Földtani Intézet munkatársa lett és bekapcsolódott a világatlasz készítésének munkálataiba. 1922-ben került a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára segédtanárnak, ahol a növénytan, később pedig a növénykórtan előadója lett. 1926-1938 között a Szarvasi Középfokú Gazdasági Akadémián tanított. 1938-ban visszatért Magyaróvárra, ő lett a növényélettani és növénykórtani tanszék vezetője. Egy év után Debrecenbe távozott, de 1942-től ismét Magyaróváron dolgozott: tanszékvezetői címe mellett ő lett az akadémia botanikus kertjének vezetője is. 1949-től nyugdíjba vonulásáig, 1959-ig Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem tanszékvezető professzora volt. Minden idejét az oktatásra, a növényvédelmi ismeretek átadására fordította. Jegyzetei, szakcikkei új korszakot nyitottak a növénykórtani oktatásban. Budapesten halt meg 1972. november 5-én.1909. június 26.100 éve született Budapesten Modrovich Emil orvos. A tüdőgyógyászatra szakosodott fiatal orvos minden valószínűség szerint pályázati úton került Magyaróvárra, ahol az 1930-as évek végén kezdődött meg a tüdőgyógyászat nagyarányú fejlesztése. Vezetésével létesült a Karolina Kórház Tüdőgondozó Intézete 1940-ben, amelynek főorvosa is volt. Eredményes gyógyító munkássága mellett értékes tudományos tevékenységet folytatott, ugyanakkor agilis szószólója volt a népbetegségnek számító kór megelőzését segítő mozgalmaknak. 1943-ban "pneumotorax töltőtű" elnevezéssel szabadalmaztatott egy orvosi műszert, amelyet a magyar feltalálók 1943. évi kiállításán az első bemutató szekrényben tártak a közönség elé. További elismerés volt számára, hogy 1943 júliusában a Magyar Rádió főadóján tarthatott hosszabb előadást a tüdőbetegségről. Még ötven éves sem volt, amikor elhatalmasodott rajt az a kór, amely ellen egész életében küzdött. Szakirodalmi munkásságának kiemelkedő részét képező összefoglaló tanulmányában 91 ábrával és 33 táblázattal magyar nyelven először mutatta be a kór gyógymódjait és vizsgálatait. Győrben halt meg 1958. május 7-én.JÚLIUS1984. július 5.25 éve halt meg Mosonmagyaróváron Széles Gyula mezőgazdász. Kőszegdoroszlón született, 1914. április 19-én Középiskolai tanulmányait a soproni líceumban végezte. Felsőfokú tanulmányait a Keszthelyi Gazdasági Akadémián kezdte és a Magyaróvári Gazdasági Akadémián fejezte be. 1938-ban kezdett el dolgozni a fehérvárcsurgói Károlyi uradalomban. 1941-ban a Soproni Állami Mezőgazdasági Felügyelőségre került. 1945-1954 között kutatóként dolgozott a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. 1954-1961 között a növénykórtan, növényélettan és növénytan tantárgyakat oktatta a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián illetve jogutódján a mezőgazdasági főiskolán. 1961-től az alkalmazott üzemtani tanszék munkatársa lett, a hallgatók gyakorlati képzésében vett részt. Doktori értekezését 1964-ben a Hanság területének burgonyatermesztéséről írta. Emellett foglalkozott még szénaszárítási, legelőjavítási és szarvasmarha-tartási kérdésekkel, kísérletekkel is. 1974-ben egyetemi docensként vonult nyugdíjba. Sírja a magyaróvári temetőben található.1959. július 21.50 éve halt meg Budapesten Angyal Józsefné Friedl Valéria fordító, 1956-os mártír. Oroszváron született 1912. március 25-én. Édessapja Friedl János az oroszvári Lónyay kastély főkomornyikja volt. Gimnáziumi tanulmányai után három szemesztert hallgatott a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. 1937-től titkárnőként dolgozott a főhercegi uradalomban. 1951-ben kémkedés miatt, hűtlenség vádjával hat év börtönre ítélték. Szabadulása után fordítóként dolgozott. Az 1956-os forradalom leverése után öt hónapon át jelentéseket küldött Ausztriába. Ezekben részletesen beszámolt Magyarország gazdasági, politikai és kulturális életéről. Írt a Nagy Imre-per hazai fogadtatásáról, több cikket írt a Szabad Európa Rádió számára is. 1958. augusztus 20-án letartóztatták, 1959. május 27-én hűtlenség vádjával halálra ítélték. 1959. július 21-én kivégezték.1984. július 22.25 éve halt meg Mentonban Gabányi-Grósz Andor biológus, történész. Magyaróváron született 1899. december 23-án. Középiskolai tanulmányait 1909-1914 között a magyaróvári piarista gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait Magyarországon végezte, ezután kivándorolt Franciaországba. A második világháború alatt részt vett a francia ellenállási mozgalomban. A francia irodalom és a magyar történelmi emlékek kutatásával foglalkozott. A nagy találkozás címmel monográfiát írt Attila hun fejedelem és Leó pápa találkozásáról, Róma megmentéséről.AUGUSZTUS1884. augusztus 4.125 éve született Kaploncán idős Vas Károly mikrobiológus, tejgazdasági kutató. Tanulmányait Budapesten az Állatorvosi Főiskolán (1908) és a Debreceni Gazdasági Akadémián végezte (1910). Ez évtől az Állatorvosi Főiskola Bakteriológiai Intézetében dolgozott. 1914-ben a magyaróvári Tejgazdasági Kísérleti Intézetbe helyezték, ahol a magyar tejgazdaság alapköveit lerakták. 1934-1936 között a Vegykísérleti Állomás keretében működött Tejkísérleti osztályt vezette. Sokat tett az osztály önállóságáért, a kutatómunka feltételeinek biztosításáért. 1936-ban az Országos Kémiai Intézetbe helyezték át. Itt főleg a húskészítményekkel kapcsolatos mikrobiológiai kérdéseken dolgozott. Előadó volt a Magyaróvári Gazdasági Akadémián és a budapesti műszaki egyetemen. Magyaróváron állatbonctant, élettant, szarvasmarha-tenyésztést, tejgazdaságtant és mezőgazdasági bakteriológiát oktatott. Kutatói tevékenysége elsősorban a tejtermékek előállításával és az élelmiszerek tartósításával kapcsolatos, de a tejgazdaság minden ágára kiterjedt. 25 önálló tudományos dolgozatot, 60 ismeretterjesztő írást tett közzé. Budapesten halt meg 1948. október 21-én.1934. augusztus 11.75 éve született Nagykátán Mrekva Dezső agrármérnök. Nagykátán végezte alap- és középfokú tanulmányait. 1953-1957 között Gödöllőn szerzett agrármérnöki diplomát. Egy éves gödöllői gyakornokoskodás után került Mosonmagyaróvárra. 1958-tól 1994-ig városunkban dolgozott. 1958-1964 között tanársegéd, 1964-1972 között adjunktus, 1972-1994-ig docens volt. 1964-ben védte meg egyetemi doktorátusát Gödöllőn. 1972-ben lett a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. 1985-től az agrár-gazdaságtani- és marketing tanszék vezetője volt. Agrárgazdaságtant, agrárkereskedelmet, agrártörténetet és marketinget tanított. Kidolgozója és irányítója volt a mezőgazdasági innovációs és iparjogvédelmi szaknak. A Veszprémi Akadémiai Bizottság munkabizottsági elnöke volt. Kitüntetései: A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (1962), Kiváló Munkáért (1968), Munka Érdemrend (1985). Nyugdíjba vonulása (1994) után is tartott előadásokat agrárgazdaságtanból. Mosonmagyaróváron halt meg 1995. október 18-án. A magyaróvári temetőben nyugszik.1909. augusztus 20.100 éve halt meg Selmecbányán Bacskor István piarista szerzetestanár. 1845. január 2-án született Dóvalon. 1868-ban Vácon öltözött be szerzetesrend ruhájába. 1873-ban szentelték áldozópappá. Tanított a rend podolini, pozsony-szent-györgyi, trencséni iskoláiban. 1894-1902 között a magyaróvári gimnáziumban tanította a vallástan és mennyiségtan tantárgyakat.1884. augusztus 27.125 éve halt meg Magyaróváron Masch Antal orvos, állatorvos, tanintézet igazgató. Kuttenplanban (ma: Chodová Planá) született 1809. március 11-én. A prágai, majd a bécsi orvostudományi egyetemen tanult. 1835-ben diplomázott és négy évig a bécsi közkórházban dolgozott. 1840-ben nevezték ki a magyaróvári magántanintézet tanárává. Anatómiát, állattant, ásványtant és éghajlattant is tanított. 1844-ben nevezték ki az intézet igazgatójának. 1848 őszén az oktatás szétesett, belső emigrációba vonult. 1850-ben az intézmény Magyaróvári Gazdasági Tanintézet címmel a Habsburg monarchia központi állami agrár-felsőoktatási iskolája lett. Ekkor Pabst Henrik Vilmosra bízták a vezetést. Masch 1861-ben lett újra megbízott igazgató. 1869-ben a magyar állam kivásárolta a tanintézet felét, ami a német tanárok egy részének elvándorlásához és a bécsi hasonló iskola létrehozásához vezetett. Masch Antal azonban maradt és tovább igazgatta az intézményt. Új, magyarul is tudó tanárok kerültek a tanintézményhez, és Masch elkezdte a kapcsolódó kísérleti intézetek szervezését. 1874-ben csak a magyaróvári tanintézmény kapott "Gazdasági Akadémia" rangot. Itt lehetett - 1906-ig - a legmagasabb szintű oklevelet szerezni. Olyan új tanárok kerültek az oktatók közé, mint Cserháti Sándor, id. Sporzon Pál, Linhart György és Deininger Imre, akik a "nagy tanári kar" tagjaivá váltak. 1870-ben a Vaskorona rend III. osztályát és lovagi címet kapott. 44 évig szolgálta a magyaróvári felsőoktatást és nemzetközileg elismert tudós volt. A magyaróvári temetőben nyugszik, emlékét a vár udvarán relief őrzi.SZEPTEMBER1909. szeptember 1.100 éve született Magyaróváron Dallos Ferenc plébános, teológiai író. A győri teológiai főiskola elvégzése után 1932-ben szentelték pappá. A II világháború után került ki Amerikába, 1950-től a téli olimpiai játékok helyszíneként ismert kanadai Calgary Szent Erzsébet egyházközségének volt lelkipásztora, 1959 és 1976 között pedig az USA-beli Ringewoodban teljesített szolgálatot a Szent Mátyás templomban. Ringewoodban halt meg 1989. október 10-én.1884. szeptember 7.125 éve született Sopronban Pintér László plébános, politikus, felsőházi tag. Középiskoláit a soproni és a győri bencés gimnáziumokban járta ki. A győri hittudományi főiskolát és az Erzsébet Tudományegyetem jogi karát is elvégezte. 1907-ben szentelték pappá, Győrben konviktusi káplán, 1911-től káptalani karkáplán és hitoktató, 1912-ben székesegyházi hitszónok. 1913-tól 1939-ig plébános Rajkán, esperes (1925), a máltai lovagrend tiszteletbeli káplánja, tartalékos tábori lelkész. Nevéhez fűződik a rajkai templom műemléki rekonstrukciójának megvalósítása. 1920 után megszervezte a Moson megyei kisgazdapártot. 1922-1939 között különféle háztisztségeket betöltve két cikluson keresztül volt egységpárti programmal képviselője a zurányi választókerületeknek. Képviselőként főleg a szociális és a nemzetiségi kérdések szakértőjének számított. Horthy Miklós kormányzó 1940-ben a Felsőház örökös tagjává nevezte ki, ekkor Budapestre költözött. Tagja volt az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának. Szerkesztője volt a "Der Heideboden" cjmű megyei német nemzetiségi lapnak, alapító kiadója és felelős szerk. a "Kath. Kirchenblatt", és állandó belső munkatársa a "Neues Politisches Volksblatt" c. lapoknak. Szegeden halt meg 1958. március 1-én.1834. szeptember 9.175 éve született Tuttendorf bei Freiberg-ben Ulbricht Richárd vegyész, agrokémikus. Evangélikus lelkészi családból származott eredetileg gyógyszerésznek tanult. 1858-tól a dahme-i mezőgazdasági vegykísérleti állomás munkatársa volt. 1863-ban szerzett doktori címet a lipcsei egyetemen. 1866-tól a tharandt-i vegykísérleti állomáson dolgozott. 1869-1884 között a Magyaróvári Gazdasági Akadémián a vegytan és a vegytan ipari alkalmazásának tanára volt. 1873-ban ő lett a vegykísérleti állomás első igazgatója. Vezetése alatt az állomás évente átlag 56 elemzést végzett. A leggyakoribb a takarmányelemzés volt, amelyet a must és borelemzés követett. 1884-től, amikor a tanintézetben a magyar lett az oktatás kizárólagos nyelve elhagyta Magyaróvárt. 1886-1904 között a dahme- kísérleti állomást vezette. Legfontosabb kísérletit a meszes talajon termesztett kultúrnövényekkel végezte. 1907. február 10-én halt meg a Drezda melletti Loschwitz-ban.1984. szeptember 18.25 éve halt meg Győrben Samodai József festőművész, grafikus, restaurátor. Mosonszentmiklóson született 1920. augusztus 7-én. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. Művészi képességét Pandúr József fedezte föl, amikor 1939-ben restaurálta a falu templomát. Ő alkalmazta műhelyében 19 évesen a szegénység miatt képzetlen Samodait, aki tőle tanulta el a templomfestés művészetét, s őt tekintette mesterének. 1941-ig dolgozott itt, majd a harctérre került. A hadifogságból hazatérve Somogyi Antal művészettörténész, mosonszentmiklósi plébános bíztatására módszeres tanulásba kezdett. Borsa Antal a tanítványává fogadta és négy éven át folyamatosan adta át neki az Iparművészeti Főiskola anyagát. Ekkor Borsa mellett dolgozott a győri székesegyház Maulbertsh-freskóinak restaurálásánál. Önállóan restaurálta a mosonszentmiklósi templomot és 1975-ben ő aranyozta a győri városháza dísztermét. Biztos rajztudásáról, gazdag színfantáziájáról és nagy alkotó kedvéről az egyházmegye sok temploma tanúskodik. Festői és grafikai munkásságát szűkebb hazájának táji szépségei és népélete ihlették, előadásmódja közérthető, realisztikus. 1954 óta szerepelt táblaképeivel kollektív és egyéni tárlatokon.OKTÓBER1909. október 4.100 éve született Orosházán Jankó József mezőgazdász, közgazdász. Középiskoláit Orosházán végezte. 1932-ben szerzett mezőgazdász oklevelet a budapesti tudományegyetem közgazdaságtudományi kar mezőgazdasági osztályán. 1933-ban közgazdász doktori oklevelet szerzett. 1934-től tanársegédként a Műegyetem Mezőgazdasági Osztályának üzemtani tanszékén dolgozott. 1934-1941 között ugyanott a tangazdaság vezetője volt. 1941-től a Földművelésügyi Minisztérium különböző hivatalaiban, 1949-től a Mezőgazdasági Szervezési Intézetben dolgozott. 1953-ban előbb a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, majd onnan a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára került. 1957-1973 között az üzemtani tanszék vezetője volt. 1961-ban egyetemi tanári címet kapott. Üzemtani kérdésekkel, a mezőgazdasági költségszámítások módszertanával, a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségével foglalkozott. Kilenc önálló könyvet, jegyzetet és több szakcikket írt. Tagja volt az MTA Mezőgazdasági Ökonómiai és Üzemszervezési Bizottságának, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Tanácsadó Testületének és a Magyar Agrártudományi Egyesület Agrártörténeti Szakosztályának. Megkapta többek közt a Munka Érdemrend Arany Fokozatát és az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetéseket. Budapesten halt meg 1992. augusztus 23-án.1884. október 26.125 éve halt meg Pannonhalmán Sztachovics Remig Alajos bencés szerzetestanár, Heideboden-kutató. Pozsony-Szent-Györgyön született 1812. április 13-án. 1830-ban öltözött be a rend ruhájába, 1836 és 1842 között Sopronban volt gimnáziumi tanár, 1842-1847 között hitszónok Celldömölkön, 1844-1867 között előbb Kőszegen, majd Sopronban és végül Győrben tanított. 1864-1867 között esperes, 1869/70-ben könyvtáros Pannonhalmán. Ez idő alatt gyűjtötte be (Moson)Szent-Jánosról, (Moson)Szent-Péterről és (Moson)Szolnokról a még fellelhető német kéziratos könyvecskéket. A Moson megyei németség, a heidebauerek mindennapi szokásait, emlékezéseit és főleg vallásos tárgyú írott szellemi hagyatékát tartalmazó, később Szent-jánosi kódexek elnevezéssel híressé vált gyűjtemény alapját ezek a padlásokról és szekrényekből előkerült értékek képezik.1934. október 28.75 éve született Reformátuskovácsházán Dorogi Imre agrármérnök, agrokémikus. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián és a BME Vegyészmérnöki Karán végezte. 1959-ben szerzett agrármérnöki oklevelet Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1961-1974 között dolgozott Mosonmagyaróván az agrártudományi főiskolán illetve jogutódján az egyetemen. A növénytermesztéstani tanszék munkatársa és a helyi izotóplaboratórium vezetője volt. Elsősorban talajerő-gazdálkodással és műtrágyázási kérdésekkel foglalkozott. 1975-től Budapesten a BOSCOOP Agrárfejlesztő Vállalat főmérnöke lett. Nem adta fel tanári tevékenységét sem: 1984-1997 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt. Számos szakmai, tudományos egyesületben, testületben vállalt tisztséget. 1997 júliusában halt meg.NOVEMBER1909. november 10.100 éve született Nagyváradon Halmos László zeneszerző, pedagógus. Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett, orgona és egyházzenei szakon. 1931-től a győri székesegyház karnagya volt. Egyházzenei műveit a Vatikánban is játszották. Oratóriumai és népdalfeldolgozásai korán hírnevet szereztek neki. Bartók Bélával, aki a barátja volt, egy időben érte el a világhírt. A legjobb győri dalárdákat vezényelve ismerkedett meg Enge Jánossal, a Mosoni Ének- és Zeneegylet neves karnagyával. 1936-tól rendszeresen járt városunkba kórustalálkozókra is. 1949 után az új hatalom szemében szálka lett az egyházzenész és 1953-55 között Komlón bányamunkára kényszerítették. Onnan szabadulva Mosonmagyaróváron (is) dolgozhatott. 1957-től 1960-ig a mai Bolyai iskolában óraadó tanár volt. 1961-től 1975-ig a Kossuth Lajos Gimnáziumban tanított és vezetett kórust. A helyi agráregyetem énekkarát is ő szervezte és irányította. Önzetlen társadalmi munkájáért 1972-ben Mosonmagyaróvár kitüntette. Művei az 1980-as években már több nyugati államba is eljutottak. Beleegyezésével 1989 óta róla elnevezett énekegyüttes működik Mosonmagyaróváron. Győrben halt meg 1997. január 26-án.DECEMBER1834. december 8.175 éve született Bécsben Wilhelm Gusztáv mezőgazdász. 1852-1854 között a Magyaróvári Gazdasági Tanintézet hallgatója volt. 1864-től tanított a tanintézetben. 1869-ban, amikor az intézmény a magyar minisztérium fennhatósága alá került, a német anyanyelvű tanárok többségéhez hasonlóan eltávozott: a grazi egyetem mezőgazdaságtan tanára lett. Tagja volt a cseh közgazdasági társaságnak, a bécsi növénytani és állattani társaságnak, továbbá a württembergi természettudományi társulatnak. Stuttgartban halt meg 1895. október 1-én.1834. december 15.175 éve halt meg Oroszváron Zichy Károly földbirtokos, magyar udvari kamarai elnök. Bécsben született 1778. június 20-án. A lébényi és (lébény majd moson)szentmiklósi uradalom birtokosa, a Zichyek szentmiklósi ágának képviselője. Zichy Károly (1753-1826) belügyminiszter, helytartótanácsi elnök, neves jogtudós fia. Felkészült, jól szituált, aulikus beállítottságú hivatalnok és politikus volt. Előbb Pozsega vármegye főispánja, 1825-től kamarai elnök, Moson megye főispánja (1822-1835), főkamarásmester. Első két házasságából (Esterházy Fáni, Festetich Julianna) hét gyermeke született. Ezek közül Henrik fia a legjelentősebb, aki háromszor volt Moson megye főispánja. Ugyancsak hét gyermeke származott a Seilern Crescenciával 1819. augusztus 3-án kötött házasságából. A lébényi és szentmiklósi uradalom komoly fejlesztője volt. Már akkor svájci szarvasmarha törzstenyészete és nemesített ménese volt. Széchenyi Istvánnal egyetértett Magyarország gazdasági modernizációjának egyes kérdéseiben. A "legnagyobb magyar" gyakori vendég volt kastélyában. Halála után az özvegye Széchenyi István felesége lett.1884. december 19.125 éve született Hegyeshalomban Nitsch Mátyás jogász, újságíró. Szülőfalujának elemi iskolája után Győrben és Pozsonyban tanult. A jogot Budapesten végezte, azonban mindjárt újságíróként helyezkedett el. A "Pester Lloyd" szerkesztője lett. Az I. világháborúban súlyosan megsebesült és kitüntették a Vaskorona III. osztályával. A háború után főleg németnyelvű regények, elbeszélések és versek formájában már csak írói munkásságot folytatott. Szülőföldjének, a "Magyar Heideboden"-nek volt ihletett írója. Hegyeshalomban és környékén játszódik a "Hans und Hani" című kisregényének a története, amelyik sok régi, elfelejtett helybeli földrajzi, személyes és népnyelvi adatot tartalmaz. Egyébként is sokat foglalkozott a vidék népnyelvével, a nép történetével, szokásaival és mondáival. 1920-ban a zurányi választókerületben a kisgazdapárt színeiben nemzetgyűlési képviselővé választották. Megkapta a Magyar Érdemrend tiszti keresztjét is. Budapesten halt meg 1972-ben. |
