Az utolsó lengyel király fia, lengyel–litván királyi herceg, Szászország,
Wesztfália és Teschsen hercege stb.
Habsburg Mária Terézia kedvenc leányát,
Mária Krisztinát vette feleségül.
Birtokait a poroszok elfoglalták, de a szász-teschseni hercegi címet haláláig
használta. 1765-ben az utolsó választott nemzeti nádor,
Batthyány Lajos meghalt és helyére az
uralkodónő kinevezte királyi helytartónak. Ezután a herceg
Pozsonyban, az ország akkori fővárosában élt feleségével. A
magyaróvári uradalmat
Mária Terézia jegyajándékaként
kapták. Gyakran látogatott ide, ahol jószágkormányzója,
Wittmann Antal az ország egyik mintabirtokát alakította ki. A mélyen
vallásos házaspár, mint kegyúr 1777-ben komoly összeget adományozott a
magyaróvári templom festéséhez. Az uradalom községeinek
templomait is támogatták. 1780-ban
II.
József elmozdította helytartói állásából és az osztrák Németalföld
kormányzójává nevezte ki a nem kedvelt rokont. 1789-ben a tartomány fellázadt, és ő
katonaként vett részt a francia forradalom ellen viselt háborúban. 1794-ben
tábornaggyá nevezték ki, de egy év múlva lemondott rangjáról és
Bécsben élt.
Megalapította a máig nevét viselő Albertinát, az akkori világ egyik
legszínvonalasabb műgyűjteményét az osztrák fővárosban. 1798-ban megözvegyült, és
bécsi palotája mellett
Antonio Canova készített egy híres síremléket a Szent Ágoston
templomban. A napóleoni háborúk alatt
magyaróvári
nagybirtokának gazdálkodása fellendült s a harcok befejezése után gazdasági
tanintézetet alapított
Magyaróvárott 1818. október
25-én. Itt gazdatiszteket képeztek a saját és más uradalmak számára is. A tanintézet
a várban kapott helyet, és rangot adott az uradalomnak és a városnak. 1850-ben a
Habsburg Monarchia központi gazdasági tanintézete lett. Magyarország egyetlen
gazdasági akadémiája volt 1874 és 1906 között. Hazánk legnagyobb múltú agrár
felsőoktatási egyeteme. Az intézmény megszervezése
Wittmann Antal jószágkormányzó
műve, aki Albert Kázmér halála után elhagyta
Magyaróvárt. Az uradalomban
Albertkázmérpuszta és
Krisztina-major örökítette meg az alapító és neje emlékét.
2004. április 29-én mellszobrot emeltek
Albert Kázmérnak az egyetem bejáratánál, amely
Trischler Ferenc szobrászművész alkotása.