Apja
Franz Niembsch hivatalnok, volt tiszt,
anyja
Theresia Maigraber volt. A fiú életének
első 22 évét magyar földön töltötte. Középiskoláit a
pesti
piaristáknál kezdte. A család
Tokajba költözött és Lenau
Sárospatakra járt. Innét a nélkülöző család
Budára került. Itt tanult meg hegedülni is. 1818-ban
nagyanyja vette magához nővérével együtt és
Stockerauba vitte.
Bécsben bölcsész, majd
jogi tanulmányokat kezdett. Végül visszaköltözött anyjához
Pozsonyba, ahol a jogakadémiára iratkozott be 1821-ben, de aztán
nagyanyjával kibékülve visszament
Bécsbe a bölcsészkarra.
1822 novemberében
Friedrich Kleyle és
Veszely László barátai hívására jött
Magyaróvárra. Akkori lakhelyét ma is Lenau-háznak
nevezik. Az eredetileg barokk, 1906-ban átépített Lajta parti ház emeleti szobájában
lakott. A házat 1877-ben német nyelvű reliefes táblával, 1902-ben magyar nyelvű
táblával jelölték meg. Az itteni tér is róla volt elnevezve 1948-ig. Ezen kívül az
egyetem belső udvarán mellszobor (
Hanzely Jenő
alkotása) és kőpad örökíti meg itteni tartózkodását. 1823 tavaszán elhagyta
Magyaróvárt és
Bécsbe ment.
1826-1830 között orvosi tanulmányokat folytatott. Lenau
Heidelbergben és
Stuttgartban elkezdte
művei kiadását. 30 évesen lett elismert költő. Itt ismerkedett meg múzsájával,
Lotte Gmelin-nel, akihez a híres
Schilfliederek-et
írta, amivel megnyerte a
bécsi művészakadémia aranyérmét.
1832-ben kivándorolt Amerikába, ahonnan nagyanyai örökségét elveszítve tért vissza.
1833-tól Németországban élt: 1836-ban megírta a
Faustot, 1837-ben a
Savonarola-t. A
költészetből élt teljes mértékben. 1842-ben költötte az
Albingenseket, a
Don Juan
már halála után jelent meg 1854-ben. Nagy szerelme
Sophie Löwenthal,
Friedrich Kleyle
unokanővére volt. A reménytelen szerelem egy férjes asszony iránt, akit még 1834-ben
ismert meg, gyönyörű költeményeket és további lelki labilitást eredményezett. Lenau
főleg
Stuttgartban és
Bécsben élt, de megfordult
Frankfurtban,
Heidelbergben is. 1844-ben egy szélhűdés után
idegbetegség mutatkozott a költőn. Előbb a wiesenthali, később a
döblingi elmegyógyintézetben kezelték haláláig. A
Klosterneuburg melletti
weidlingi temetőben temették el. A
stockeraui székhelyű Nemzetközi Lenau Társaság ápolja az emlékét. Három
országot: Magyarországot, Ausztriát és Németországot kötött össze német nyelvű
műveivel. Lenau elsőnek érezte át a magyar puszta költészetét, természetimádatával
és féktelen szabadságszeretetével előtte járt Petőfi Sándornak. Rengeteg magyar
témát dolgozott fel. Huszonhárom tipikusan magyar vonatkozású verse van, ebből hat
magyaróvári tárgyú. A két legnevezetesebb itteni
verse a Szerencse Istennője és a Házasság Magyarországon, de megénekelte az itteni
sík vidéket és a szomorúfűzes Lajta partját is. Itt írt műveinek nagy része
elveszett.