Középfokú tanulmányait
Magyaróváron a piarista gimnáziumban kezdte el. A
pesti
egyetemen szerzett jogi diplomát. 1870-ben lépett Moson vármegye szolgálatába. 1874-ben vármegyei aljegyzője, 1880-ban már Moson vármegye főjegyzője volt. Először 1889-ben választották meg a vármegye
alispánjának. 1892 decemberében újra alispánná választották, azonban ezt a ciklusát kitölteni már nem tudta. 1893 végén foglalta el hivatalát
Pálffy-Daun Vilmos
a vármegye újonnan kinevezett főispánja, aki
Pogány József főispáni titkár közreműködésével elérte, hogy Tóth Imre ellen fegyelmi eljárást indítsanak, aki ennek
következtében 1896-ban kénytelen volt lemondani hivataláról. 1897-ben bűnösségéről ítélet is született, melynek egyik következménye alispáni hivatalának elveszítése volt. Helyét
Pogány József
foglalta el, a megyei politikai csatározások következtében. Tóth Imre mindent megtett azért, hogy igazát bizonyítsa a sajtóban, továbbá feliratok és emlékiratok formájában is. A botrányos Moson megyei
közállapotok, a Tóth-Pogány konfliktus, amelybe még a fizikai erőszak is belefért, sok híranyagot biztosított a korabeli, szenzációra éhes sajtó számára. A küzdelem végén Tóthnak nem sikerült kiharcolnia
teljes rehabilitációját, és csak 1910-ben sikerült elérnie a nyugdíjazását.