1903-ban lépett be a piarista rendbe. A gimnázium utolsó két osztályát
Kecskeméten végezte el 1904-1906
között. 1910-ben szentelték pappá. 1907-1910 között a
budapesti tudományegyetemen teológiát, latint valamint magyar nyelv és irodalmat tanult. 1911-ben
Temesváron
, 1913-1919 között
Trencsénben tanított.
Magyaróvárra 1921-ben a
szegedi gimnáziumból került. 1921-1928 között a
magyaróvári piarista gimnázium igazgatója volt. Igazgatói működése alatt sikerült megszereznie intézménye számára a volt városháza épületének teljes egészét, és azt
fel is újították, így az a kornak megfelelően működhetett. Munkája eredményeként a gimnázium tekintélye megnőtt a városban, nagyszabású társasági rendezvény keretében búcsúztak el tőle. 1929-1932 között
Budapesten volt házfőnök. 1934-1945 között a
magyaróvári rendház lakója, az 1943/1944-es tanévben még tanított is az intézményben, majd
nyugdíjazták. 1946-1949 között a
budapesti rendház lakója, élete utolsó állomása
Szombathely volt. A
büki temetőben
helyezték örök nyugalomra.
