Édesapja
Beke László Miklós állatorvos, agrármérnök volt. Gyermek- és ifjúkorát
Mosonmagyaróváron töltötte. Középfokú tanulmányait a
mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte. 1968-ban
kapott diplomát
Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar művészettörténet-magyar szakán. Ezt követően egy éven át a Szépművészeti Múzeumban
működő Művészettörténeti Dokumentációs Központban dolgozott. 1969-1988 között a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, 1988-1995 között a Magyar Nemzeti
Galéria festészeti osztályának főosztályvezetője, 1995-2000 között a Műcsarnok főigazgatója volt. Az 1960-as évek óta részt vett a neoavantgárd mozgalmak megismertetésében és a kortárs konceptuális
művészet szervezésében. Kiemelten foglalkozott a művészet- és média (fotó, film, videó) elmélettel, de Műalkotások elemzése címmel több kiadást megért tankönyvet is írt a középiskolások számára.
Sokoldalú ember volt, érdekelte a művészetek és a természettudományok viszonyrendszere, sőt a tánc- és mozdulatművészet is. Oktatott a Képzőművészeti Egyetemen és a Magyar Táncművészeti Egyetemen is.
Főbb kitüntetései: Munkácsy Mihály-díj (1989), Széchenyi-díj (2009).