Apja,
Bethlenfalvy László gazdász, felvidéki birtokos, édesanyja,
Száhlender Klára magyaróvári építész családból származó tanítónő. Édesapja a II. világháborúban elesett, anyja három gyermekével
Mosonmagyaróvárra menekült. Bethlenfalvy Géza 1954-ben a
Mosonmagyaróvári Állami „Kossuth Lajos” Általános Gimnáziumban
érettségizett. 1956-ban fölvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára magyar-orosz szakra. Az 1956-os forradalom idején tagja volt az egyetem forradalmi bizottságának, emiatt
tanulmányait csak 1959-ben folytathatta.
Vekerdi József India-kutató professzor és
Ligeti Lajos akadémikus bíztatására fordult
figyelme az ázsiai kultúrák felé, s 1963-ban magyar-indológia szakon végzett. Ez évtől 2006-ban történt nyugdíjazásáig az MTA Altajisztikai Kutatócsoportjának munkatársa volt. Tanított az ELTE
BelsőÁzsiai Tanszékén (1963-2006), vendégprofesszorként a
bécsi és több más egyetemen. 1974-től 1980-ig a
Delhi Egyetem magyar lektora, 1993 és
2000 között a
delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ igazgatója. A
Delhi Egyetemen felesége,
Köves Margit
folytatta munkáját. A Kőrösi Csoma Társaság titkára (1968-74), főtitkára (1984-91), alelnöke (2007- ?), a Magyar Vallástudományi Társaság alelnöke (1992-95). Az angol, orosz, német és cigány (a lovári
nyelvről írta egyetemi szakdolgozatát) mellett beszélt hindi, tibeti és szanszkrit nyelven, s elsajátította az óperzsa ékírás és az egyiptomi hieroglifák jelnyelvét is. Kutatási területe: India, Tibet,
Mongólia, a buddhizmus, Kőrösi Csoma munkássága, a keleti gondolkodás hatása Magyarországon, Magyarország és India kapcsolata. Kutatásainak eredményeiről könyvekben, tudományos folyóiratokban, filmekben
számolt be, és szervezett tudományos konferenciákat, kulturális diplomáciai eseményeket is. Útjairól két alkalommal számolt be a
mosonmagyaróvári Huszár Gál Városi
Könyvtárban is. Több interjút készített a dalai lámával, akivel 1992-ben Budapesten tibeti nyelven beszélgetett. Bejárta Indiát, eljutott Tibetbe, Mongóliába, a Szovjetunióba, Nepálba, Japánba, Kínába,
Laoszba és több európai országba. Kitüntetései: Kőrösi Csoma-díj (1991); Kőrösi-emlékérem (2003). Bethlenfalvy Géza hamvait a
budapesti búcsúztatás után buddhista szertartás
szerint 2021. december 28-án helyezték örök nyugalomra a
magyaróvári régi temetőben lévő családi sírboltba.
