Középiskolai tanulmányait
Pápán,
Kőszegen és
Szombathelyen végezte. Jogot
Pozsonyban és a
pesti egyetemen tanult.
1869-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Az 1870-es évek közepétől Vas vármegye közigazgatásában dolgozott, 1883-ban a vármegye tiszti ügyészének választották.
1901 januárjában nevezték ki Moson vármegye főispánjává,
magyaróvári beiktatására 1901 februárjában került sor. Sikerült
elérnie
Pogány József alispán elmozdítását, helyreállítva ezzel a vármegyei élet normális működését. Az 1905-1906. évi
vármegyei ellenállás során mindvégig a helyén maradt. A darabont kormány nem vonta meg az állami javadalmazást a vármegyei tisztviselőktől, nem történtek
számonkérések. Mindezek ellenére Moson vármegye mindvégig teljes ellenállásban volt. 1907 nyarán lemondott főispáni hivataláról, visszatért
Szombathelyre,
ahol aktívan részt vett a város és a vármegye közéletében.