Cziráki Lajos festőművész testvére.
Cziráki Vendel és
Thiewald Paula szülők gyermeke, aki kitűnő tanulója volt a
pápai bencés gimnáziumnak. 1936-ban iratkozott be az ELTE
Bölcsészettudományi Karán a magyar-francia szakokra és lakója, illetve tagja volt a
híres
budapesti Eötvös Kollégiumnak is. Itt kötött
szoros barátságot a későbbi neves irodalomtörténésszel,
Sőtér Istvánnal. Még a szakvizsgák letétele előtt belépett a
szerzetesrendbe, teológiai tanulmányait is a
pannonhalmi
Tanárképző Főiskolán folytatta. Diplomamunkája a
Benedek rendiek irodalomtörténete
címmel készült. Hosszan tartó betegeskedés után csak 1952-ben szentelték pappá.
Először
Pannonhalmán tanított, 1966-tól kezdődően
haláláig a
győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium tanára
volt. Jelentősebb kutatómunkát a keresztény-szociális tanítások témakörében és
Teilhard de Chardin francia antropológus és teológus életművének feldolgozásában
fejtett ki. Magyarországon ő mutatta be először a taizei ökumenikus közösséget. Több
cikke jelent a
„Vigília” c. lapban. Emlékére gimnáziuma évente ad át alapítványi
díjat a különösen kiváló irodalmi és nyelvi érdeklődést mutató tanítványoknak. Földi
maradványai a
győri bencés templom kriptájában nyugszanak.
