Lexikon szócikk

Gergátz Elemér
Rábatamási 1942. május 6. - Győr 2019. június 19.
Foglakozása(i):
Műve(i):
*A juhász dolga (társszerző) Bp., 1988.
*Állattenyésztési biotechnológia (társszerző): jegyzet. Mosonmagyaróvár, 1991.
Középiskolai tanulmányait a Győri Bencés Gimnáziumban végezte. 1960-ban, kitűnő érettségi eredménnyel felvételizett az Állatorvostudományi Főiskolára, de nem vették fel. Egy éven át a Magyarkeresztúri Mesterséges Termékenyítő Állomás munkatársaként dolgozott. 1961-1966 között Budapesten az Állatorvostudományi Főiskola, később Egyetem hallgatója volt. 1980-ban szaporodásbiológus szakállatorvos képesítést is szerzett. 1966-1979 között a Nyugat-Magyarországi Mesterséges Termékenyítő Központ-ból, Magyarkeresztúrról igazgatóhelyettesként irányította a Győr-Sopron -, Vas-, Zala megyékben folyó munkát. 1979-ben került Mosonmagyaróvárra, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karára, ahol az Állatélettani és Állategészségtani Tanszék munkatársa lett. 1983-ban megalapította az egyetem Biotechnikai Állomását, ahol 1984-1987 között biotechnikai módszerrel, embrió-átültetéssel megmentették a baktériumos betegséggel fertőzött, francia importból származó- lacaune fajtájú juhállományt. 1986-ban ugyanitt juh- és kecskeembrió részeket egyesítettek, amiket juhokba helyeztek be, ez volt a "juhkecs". Az 1990-es évek elején, a világon az elsők között az általa vezetett állomáson már klónozási kísérleteket is végeztek. A Nagy Tanári Kar tagjait követően ő volt az egyedüli az intézmény legújabb kori történetében, aki minisztériumi jóváhagyással és támogatással önálló kutatóintézetet hozott létre, és amely nemzetközi hírűvé vált. Gergátz Elemér nemzetközi szinten széles körben elismert tudós volt. Belföldön ezzel szemben - tudatlanság, irigység, politikai indíttatás miatt - nem kapta meg azt a szakmai elismerést, amit megérdemelt volna. 1991. január 16. - 1993. február 23. között Antall József kormányának földművelésügyi minisztere volt. Ekkor zajlott a mezőgazdaságban a birtokviszonyok átalakulása, a kárpótlás és a tejpiaci válság is. 1995-től 2012-ig, nyugdíjba vonulásáig Mosonmagyaróváron tanszékvezetőként az Állatélettani, Állategészségtani és Biotechnológiai Tanszék munkáját irányította. A Magyar Juhtenyésztő Szövetség Schandl József-díjat adományozott neki a juhtenyésztés terén elért kiemelkedő tevékenységéért, Ujhelyi Imre-díjat kapott iskolateremtő egyetemi oktatói munkájáért és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is kiérdemelte. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2019. július 4-én volt a csornai premontrei templomban, ezt követően hamvait a rábatamási temetőben helyezték örök nyugalomra.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Révai új lexikona Szekszárd, 1999- 8. p. 388-389.
  • Tenk Antal: Dicső múltunk II.: A magyaróvári agrárfelsőoktatás második száz éve: A nagy átalakulás évszázada:(1918-2018) Győr-Mosonmagyaróvár, 2018. p. 500-502.
  • Flink Ferenc: Dr. Gergátz Elemér (1942-2019)
    Magyar állatorvosok lapja Budapest, 1946- 141. évf. 2019. 8. sz. p. 481-482.
  • https://bit.ly/2LTnAAJ
A szócikk szerzője:Kimlei Péter