Pályafutását a tanügyi igazgatás területén Bars vármegyében kezdte. 1888-ban helyezték át
Moson vármegyébe. Közel tíz éves
magyaróvári működése alatt sokat tett azért, hogy, az osztrák határ melletti települések
(pl. Magyar-Bruck) magyarosodjanak és azért is, hogy az alapfokú iskolai intézmények állami fenntartásba kerüljenek. Támogatta az óvodák létrehozást,
fejlesztését is. Tagja volt a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek és a Magyar Néprajzi Társaságnak is. 1897-ben Bereg vármegyébe helyezték át. 1899-től Győr,
1907-től Udvarhely vármegye tanfelügyelője volt. 1909-ben Ferenc Józseftől királyi tanácsosi címet kapott. 1909-től
Pécs volt az
állomáshelye. 1910-ben itt ünnepelte tanfelügyelői kinevezésének 25 éves jubileumát. 1910-ben Hont, 1912-ben Vas vármegyébe került. 1915. október 1-jén
Szombathelyen vonult nyugdíjba, mint Vas vármegyei tanfelügyelője.
