A polgári leányiskolát szülővárosában, a tanítóképző intézetet
Pozsonyban
végezte el, majd
Budapesten az Erzsébet nőiskola hallgatója volt. 1907-ben került az
ungvári polgári
iskolába, ebben az évben nevezték ki rendes tanítónővé. Jól zongorázott, és foglalkozott a művészeti nevelés polgári iskolai lehetőségeivel, amiről cikket is írt.
1914-ben a
sárvári polgári leányiskolához helyezték át.
Magyaróvárra 1917 nyarán került, ő lett a polgári
leányiskola igazgatója is. 1924 nyarán a miniszter
Pápára helyezte át. 1927-től
Budapesten, az Amizoni Károly
által alapított nőnevelő intézet (Amizoni Országos Nőnevelő Intézet) igazgatója volt, annak 1944-ben történt megszűnéséig. Több cikke jelent meg a „Nemzeti Nőnevelés”-ben
és a „Magyar Asszonyok Lapjá”-ban.
