Lexikon szócikk

Szűts János
Magyaróvár 1904. október 22. - Budapest 1976. szeptember 1.
Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Édesapja Szűts Ferenc múzeumi gondnok és iskolaszolga, édesanyja Sragner Mária háztartásbeli volt. Alapfokú tanulmányait és a gimnázium első négy osztályát Magyaróváron végezte. 1922-ben önkéntesként lépett a hadsereg kötelékébe. 1925-ben került Borsody László fővívómester mellé a Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézetbe (SPOTI) ahol sportoktatói végzettséget szerzett. 1933-ban vívómesteri és tiszti vizsgát tett. 1936-ban átvette a nyugdíjba vonuló Borsody László helyét a SPOTI kardszakosztályán. 1941-től honvéd vívómester lett. 1945-ben hadifogságba esett, 1946-1948 között „B” listázták. 1946-tól vívóedzőként tevékenykedett több sportegyesületnél (Csepeli Vasas, Újpesti TE, Vörös Meteor, Bp. Honvéd). 1948-tól a válogatott kardvívó keret edzője is volt. 1952-ben edzőként részt vett Helsinkiben az olimpiai játékokon. 1957-től a Magyar Vívó Szövetség edzői bizottságának vezetője volt. 1966-ban nyugállományba helyezték. Tanítványai közül többen: Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Keresztes Attila, Kovács Pál, Papp Bertalan, Pézsa Tibor olimpiai bajnokok lettek. A Borsody László és tanítványai, így többek között a Szűts János által is kidolgozott és továbbfejlesztett Klasszikus Magyar Szablyavívás 2017-ben mind a Magyar Értéktárba, mind a Mosonmagyaróvári Települési Értéktárba bekerült. 2018. november 8-án a Magyar Szablyavívó Iskola mosonmagyaróvári szervezete emlékére a Bolyai János Iskola épületén, egykori szülőháza közelében emléktáblát helyezett el.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Máday Norbert: Borsody László: a géniusz árvái Kecskemét, 2017. p. 32-39., 166-175.
  • Reicher Róbert: Szűts János alezredes, vívómester (kézirat) Mosonmagyaróvár, 2017. 30 p.
  • Lajtapress: A régió kereskedelmi hetilapja Mosonmagyaróvár 2018. 11. 13. 6. p
  • Mosonvármegye: Mosonmagyaróvár és Környékének Lapja Mosonmagyaróvár, 1997- 22. évf. 2018. 13. sz. 8. p.
A szócikk szerzője:Kimlei Péter