1927-ben lépett a mariánus rendtartományba, ott vette fel a Mihály rendi nevet.
Szombathelyen
szentelték pappá 1934. november 1-jén. Újmiséjét
Mosonszolnokon tartotta meg 1934. november 4-én. Hitszónok volt
Szombathelyen,
Budapesten és
Veszprémben.
Plébánosként szolgált
Búcsúszentlászlón és
Felsősegesden. A ferences rend feloszlatása után 1965-ig a
veszprémi ferences templom igazgatója volt, ezt követően
Vigántpetend plébánosa volt, majd 1967-ben szolgálaton kívülre helyezték. 1967-1975 között
Várgesztesen élt
Böck János, Mosonszolnokon született plébánosnál.
Itt és ekkor írta meg hely- és egyháztörténeti munkáit Mosonszolnokról, Máriakálnokról és Mosonmagyaróvárról. Foglalkozott Várgesztes, Környe és a majki
kamalduli szerzetesség múltjával is. Az 1970-es évek közepén került
Eisenstadtba, ahol ismét gyakorolhatta szerzetesi hivatását és feldolgozta az ottani ferences
kolostor könyvtárának történetét is.