Apja gépészkovács volt. Elemi iskoláit a
mosoni fiúiskolában, a négy év polgárit
Hegyeshalomban végezte, majd a
győri gépipari technikumban tanult tovább. 1951-től 26 hónapos katonai szolgálatát töltötte. 1954-ben feleségül vette
Kóbli Etelkát, házasságukból egy fiú és egy lány született. A katonaság után a
Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban dolgozott, s közben
Budapesten a Bánki
Donát Műszaki Főiskolán üzemmérnöki diplomát szerzett. Nagy Mihály a nagy múltú gépgyár főmérnöke, 1978-81 között igazgatója lett. Ezután a
Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár igazgatójaként dolgozott 1989 végén történt nyugdíjba vonulásáig. Alapító tagja volt a Gépipari Tudományos Egyesületnek,
két évig a városi szervezet elnöke volt. 1985-től a
Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület alelnöke, a városi tanács tagjaként a mosoni tanácstagi csoportot
vezette, évekig tagja volt a Mosonmagyaróvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának. 1994-ben a megalakult
Mosoni Polgári Kör alapító elnöke lett, s
két évtizeden át, 2014-ig volt aktív vezetője. Nevéhez fűződik sok
mosoni fejlesztés kezdeményezése, a tervezésben és a szervező munkában való részvétel.
Így a piactér, az Erzsébet tér megújulása, a Fehér Ló közösségi házzá, a Futura természettudományos élményközponttá alakítása, a Szent István szobor felállítása,
a szabad strand és a Rudolf liget rendbe tétele. A polgári kör több kulturális programot kezdeményezett (Nyárbúcsúztató), ápolta a mosoni hagyományokat és szinte
minden Mosont érintő kérdéssel foglalkozott (közrend, közlekedés stb.), javaslatokat tett, intézkedéseket kezdeményezett. Nagy Mihály hamvait a családtagok,
rokonok, tisztelők és barátok részvétele mellett 2016. szeptember 12-én helyezték örök nyugalomra a
Mosoni temetőben.
Kitüntetései: Gépipar Kiváló Dolgozója, Munka Érdemrend bronz fokozata, Moson és Magyaróvár egyesítésének 60. évfordulóján közéleti tevékenységéért
„Mosonmagyaróvárért” emlékplakett (1989).
