Szülei
Mihály Ferenc munkafelügyelő és
Hevesi Eszter háztartásbeli voltak. Középiskolai tanulmányait a
pesterzsébeti Kossuth Lajos Reálgimnáziumban kezdte,
majd 1932-1940 között a
kalocsai Szent István Gimnáziumban folytatta. Érettségi után a
Kalocsai Hittudományi Főiskola hallgatója lett (1940-1945). Egyházi
szolgálatát a Kalocsai Főegyházmegye területén végezte, több községben szolgált káplánként, plébánosként (
Fajsz,
Harta,
Mélykút,
Kecel stb.), 1972-től a
Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár munkatársaként. 1974-ben feleségül vette
Rajháthy Júlia ápolónőt, akinek első házasságából két fia volt.
Új életét
Mosonmagyaróváron folytatta, lakást kapott a tanácstól, s 1974. május 1-jétől 1985. december 31-ei nyugdíjba vonulásáig a Győr-Sopron Megyei Levéltár
Mosonmagyaróvári Részlegét vezette. Nyugdíjba menetele után még tíz évig segítette részmunkaidős munkatársként az ott dolgozók
tevékenységét. Levéltárosként rendezte többek között Magyaróvár iratanyagát 1581-től az 1980-as évekig, támogatta a helytörténeti kutatókat,
különösen jó viszonyt ápolt a Burgenlandba került egykori Moson megyei községek történetét föltáró helytörténet-írókkal. Kiváló ismerője volt a
latin és a német nyelvnek, a gót betűs írásnak. Kimagasló humán műveltsége és a történettudományban való jártassága révén részt vett a
Mosonmagyaróvári Helytörténeti Füzetek szerkesztésében és írásában, valamint a megye és a város történettudományi kutatásában, s 1990 után a
Mosonmagyaróvár közterületi elnevezéseit felülvizsgáló bizottság munkájában. 2006-ban feleségével Budapestre költözött, majd
Rajháthy Júlia halála után a
reverendát ismét fölvéve a váci püspök hívására a
verőcei papi otthonba költözött. Itt érte a halál 96 éves korában.
Hamvait 2017. október 6-án helyezték örök nyugalomra a
mosonmagyaróvári Feketeerdei úti Új Köztemetőben.
Kitüntetései: Szocialista Kultúráért (1981), Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díj Kulturális Tagozata (2004), Pro Urbe Mosonmagyaróvár (2007).