1792-1797 között jogot tanult a
bécsi egyetemen. 1803-tól lépett az udvari (állami) szolgálatba,
1803-1806 között az udvari haditanács, határmegállapító bizottságánál dolgozott. 1807-ben
Károly Lajos főherceg szolgálatába lépett, és titkos haditanácsos rangban
elkísérte azt 1809. évi hadjáratára. Amikor
Károly Lajost 1815-ben
Mainz erődítményének kormányzójává nevezték ki, Kleyle fontos szerepet az ottani igazgatás
megszervezésében. Miután
Károly Lajos visszavonult a katonai szolgálatból, Kleyle 1815-től a főherceg birtokainak igazgatója lett. Azt követőn, hogy
Károly Lajos
megörökölte
Albert Kázmér birtokait
Magyaróvár is a jószágigazgató hatáskörébe került,
Wittmann Antal, pedig a közvetlen beosztottja lett. 1840-től,
Wittman Antal
nyugdíjba vonulása után egyedül ő irányította a főherceg javait, és új alapokra helyezte a kiterjedt földterület kormányzását is. 1847-ben, a
Károly Lajos halála
után nyugdíjba vonult. 1821-1849 között a
Magyaróvári Gazdasági Tanintézet egyik kurátora, irányítója volt. Gondoskodott arról, hogy megfelelő oktatók kerüljenek
a tanintézethez, segítette a megfelelő tanulmányi rend kialakítását és egységeséssé tételét, valamint a szakkönyvek beszerzését. Az elméleti tudás és gyakorlati
képzés egyensúlyára törekedett. Intézkedései nyomán a hallgatók létszáma növekedett. Kormánytanácsosi és főhercegi udvari tanácsosi címmel is rendelkezett, több
mezőgazdasági egyesületben és társaságban játszott vezető szerepet.