Lexikon szócikk

Weltler Ödön
Rajka 1911. november 15. - Sopron 1998. július 18.
Foglakozása(i):
Műve(i):
*Egy szívvel, egy lélekkel a templomban: 200 éves templomjubileum Rajkán. = Evangélikus Élet. 49. évf. 1984. 31. sz. 5. p.
Édesapja Weltler János evangélikus kántortanító, édesanyja Zechmeister Anna volt. Elemi iskolába szülőfalujában járt. A középiskolát Győrben, teológiai tanulmányait Sopronban végezte. 1935. szeptember 29-én Sopronban avatták lelkésszé. Erlangenben volt ösztöndíjas, majd ezután Bábolnán és Bonyhádon lett segédlelkész. 1939 tavaszán szülőfaluja, Rajka választotta és hívta meg lelkésznek. Ugyanebben az évben nősült meg, feleségével Rácz Magdával Rajkán kezdték közös életüket, itt született hat gyermekük, akik közül négyet (János, Sándor, Magdolna, Teodóra) nevelhettek fel. 1945-ben három hónapra nem valós bűnök miatt internálták, amit már kiszabadulásakor elismertek. A rendszerváltás után az egyházi bíróság hivatalosan is rehabilitálta. A világháború befejezésekor át kellett élnie németajkú hívei menekülését majd kitelepítését is. 1954-ben családjával Ágfalvára költözött. Nyugdíjba vonulásáig, 29 éven át szolgált Ágfalván, majd Budapestre költözött. Itt helyettesítéseket vállalt, különösen a csepeli gyülekezetben. Több teológiai cikket írt, ő állította össze Szokolay Sándor zeneszerző „Luther-kantátájá”-nak szövegét is. 1992-ben német nyelvből lefordította és rövid kivonat formájában közreadta Luther Márton „A szolgai akarat” című vitairatát. A könyv teljes szövegének fordításában is közreműködött, ami 1996-ban jelent meg. Weltler Ödön 1994-től, 1998-ban bekövetkezett haláláig Sopronban élt. Utolsó lelkészi szolgálatára felszentelésének 60. évfordulóján került sor.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Szokolayné dr. Weltler Magdolna közlése Szokolayné dr. Weltler Magdolna, Sopron
  • Fasang Árpád: Fényszóró
    Diakónia: evangélikus szemle Budapest, 1979- 5. évf. 1983. 2. sz. p. 88-89.
  • D. Szebik Imre: Weltler Ödön 1911-1998.
    Evangélikus élet Budapest, 1933- 63. évf. 1998. 44. sz. 3. p.
A szócikk szerzője:Kimlei Péter