Lexikon szócikk

Wittmann Antal
Sankt Bernhard 1771. március 26. - Wittingau 1842. augusztus 31.
Foglakozása(i):
Műve(i):
*Eggyik fürtje Denglázi Wittmann Antal úr mezőgazdasági munkáinak. Fordítá egy honfi. Magyaróvár, 1838.
*Landwirtschaftliche Hefte 1-10. Wien, 1827-1833.
A magyaróvári agrár-felsőoktatás megszervezője. Ausztriában és Németországban jogi majd mezőgazdasági ismereteket tanult. 1809-ben a magyaróvári uradalom jószágkormányzója lett, és rábeszélte az özvegy Albert Kázmér szász-tescheni herceget egy olyan hazai felsőfokú tanintézet létrehozására, amely az uradalmai számára gazdatiszteket képez. Akkoriban a herceg Pozsonyban lakott, de Magyaróváron és Féltoronyban is gyakran megfordult. A korábbi szarvasi és a keszthelyi intézetekhez képest az volt az eltérés, hogy ide csak érettségivel lehetett bekerülni, tehát az intézet kezdettől (1818. október 25.) fogva felsőfokú volt. Az alapító okirat szerint az utolsó lengyel király fia a magyar nemzet iránti szeretettől vezérelve végezte az alapítást. Az első felsőbb tanintézetek Németországban szerveződtek: Celle (1802) és Mödling (1806). Mivel az ilyen uradalmi intézetek azóta megszűntek, a magyaróvári maradt meg a legrégibbnek. Kezdetben 20-30 hallgatót fogadtak, akik a tanárokkal együtt a belső várépületben laktak. Hat uradalmi tisztviselői családból származó ifjú 120 Ft ösztöndíjat is kapott. Kezdetben 3-4 tanár oktatott, közülük Kanyó Mihály volt az első magyar. Az oktatás nyelve latin és a német, a képzés két éves volt. 1818-tól 1832-ig Wittmann a Magyaróvári Gazdasági Magán Tanintézet igazgatója volt. Az uradalom, aminek fő profilja ekkoriban a juhtenyésztés volt, Wittmann hozzáértésével vált mintabirtokká. Érdemei elismeréseképpen magyar nemességet kapott (1824). A víz-mentesítésekhez már ekkor dréncsövezést alkalmazott. Nagy lecsapolási munkákat végzett a városka határától a Fertőig és a Hanságig. A hallgatók itt gyakorolták az elméletben megszerzett tudást. 1832-ben Wittmann - személyes ok miatt - megvált a helyi uradalomtól és a Schwarzenberg uradalomnál vállalt munkát, de végrendelete szerint Magyaróváron temették el. Fekete síroszlopa ipari műemlék. Róla nevezték el az uradalmi Wittmann- majort, Mosonmagyaróváron utca is őrzi a nevét. Reliefje az egyetem belső udvarán található (1968). Az egyetem bejárata előtt található mellszobrát, amelyet Trischler Ferenc szobrászművész készített, 2005. június 17-én avatták fel.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Haller János: Nevezetes embereink kézirat oldalszám nélkül
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 2. 1049. p.
  • Németh Attila: Biographiae Óváriensis I.: Válogatott életrajzok a magyaróvári agrár-felsőoktatás 190 éves történetéből (1818-2008) Mosonmagyaróvár, 2009. 1. p. 271-281.
  • http://bit.ly/2oylKpW
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre