Lexikon szócikk

Szombathelyi Ferenc
Győr 1887. május 17. - Pétervárad 1946. november 5.
Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Apja Knausz Ferenc lébényi cipészmester, anyja a mosoni Szombathelyi Anna, akinek magyar vezetéknevét vette fel. Gyermek- és piarista gimnazista éveit 1902-ig Mosonban és Magyaróváron töltötte, ahova később is gyakran ellátogatott a szülői sírhoz. A pécsi hadapród, majd hadiiskola növendéke volt. 1906-ban avatták zászlóssá, azután hadnaggyá, négy évi nyitrai csapatszolgálat után főhadnaggyá. 33 hónapot szolgált az első világháborús frontokon. 1915-ben vezérkari százados lett. 1919-1921-ben a szombathelyi körletparancsnokságnál - a Tanácsköztársaság alatt is - szolgált. 1922-től őrnaggyá léptették elő és a vezérkar hadműveleti osztályára került. 1936-ban lett vezérkari alezredes és hadiiskolai tanár. 1929-ben vezérkari ezredessé lépett elő. 1931-ben a III. honvéd vegyesdandár vezérkari főnöke, 1933-ban a honvédfőparancsnok szárnysegédje volt. 1936-ban a honvéd „Ludovika Akadémia” parancsnoka lett. 1937-ben léptették elő tábornokká. 1938-ban rövid ideig a honvéd vezérkar főnökének helyettese volt. 1939-ben altábornagy lett és a VIII. honvédhadtest parancsnokává nevezték ki. Emellett ő vezette a Kárpátalját visszafoglaló Kárpát-csoportot 1939 márciusában, Csehszlovákia teljes felbomlásakor. Kassa szovjet bombázása után rá bízták a Vörös Hadsereg ellen harcoló - magyar viszonylatban elit - hadosztályok vezetését a Kárpátok galíciai előterében. 1941. szeptember 6-án Werth Henrik németbarát vezérkari főnök helyére nevezték ki a mérsékeltebb vezérezredest. 1942-ben katonai bíróságot rendelt ki az újvidéki események kivizsgálására, de a fő végrehajtók ezután a németekhez szöktek. A Horthy-féle katonapolitika egyik fontos szereplője volt. 1944 októberében a németek által segített nyilas hatalomátvétel után letartóztatták és a sopronkőhidai fegyházba került. Onnan kiszabadulva néhány hónapig Mosonmagyaróváron tartózkodott rokonainál. 1946-ban a Népbíróság 10 évre ítélte, amit később életfogytiglanra változtattak. A szovjetfüggő magyar kormány törvénysértő módon átadta Jugoszláviának, ahol „háborús bűnös”-ként kivégezték. Esete egyedi, mert a régi tiszti kar likvidálását és kiiktatását általában az új „demokrácia” és hatóságai végezték el szovjet parancsra vagy önszorgalomból.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Magyar katonaújság Budapest, 1938-1944. 1941. 09. 13.
  • Győri életrajzi lexikon Győr, 2003. 329. p.
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre