Apja
Szapáry András, Győr megye alispánja, anyja
Csáth Anna volt. Neje
Egressdy Zsófia, fiaik
Miklós és
Péter.
1650-ben már részt vett
Csákvár visszafoglalásában.
Pichler Carolina von Geiner (1769-1843) osztrák romantikus írónő Bécs ostroma című művének regényhőse, akinek történetét még a dualizmus idején is olvasták
Agárdi György magyar átdolgozásában (1829).
Eszerint Szapáryt
Ercsi körül sebesülten elfogták a törökök és
Hamza bég kegyetlenül bánt vele, még szántatott is a szerencsétlennel. De kiszabadulva fordult a kocka, mert
Buda visszafoglalása után
Hamza bég került fogságba, akit
Károly lotharingiai herceg Szapárynak adott,
és aki megkegyelmezett a töröknek. A megbocsátás ereje a béget jó útra terelte és keresztény hitre tért. Ez a mese a magyar-osztrák kapcsolatokat volt hivatva erősíteni Metternich szellemében.
Érd ura valóban
Hamza bég volt, akivel sok bajuk volt a Szapáryaknak,
és valóban csatában fogta el Szapáry Pétert. De Szapáry barátja,
Batthyány Ádám fogott egy török agát, akiért visszakapta Szapáryt, aki nem szenvedett többet az ilyen helyzetben szokásosnál. A többi részlet sem igaz a történetből csak az, hogy
Érd később Szapáry birtok lett.
Szapárynak megyei birtoka és kúriája
Dunacsúnban volt. Az 1681-es
soproni országgyűlésre Moson megye egyik követe lett. 1682-ben Moson megye alispánjává választotta. Komoly erőfeszítéseket tett a megye védelmében az 1683. évi súlyos károkat okozó török hadjárat alatt.
1684-ben Szapáry ismét alispán lett. 1688-ban újra országgyűlési követ, miután
I. Lipót arany lánccal tüntette ki
Buda visszavételekor tanúsított hősiességéért (1687). Alországbíróvá is megválasztották az érdemes férfit.
Halála után a
dunacsúni sírboltban temették el.
Magyaróváron a városkát elkerülő Pozsonyi útba torkolló, a mai Ady Endre utca őrizte nevét a XX. század első felében.
