A
csornai Hunyadi János Gimnáziumban érettségizett, 1979-ben a
Pécsi Tanárképző Főiskola történelem–orosz szakán szerzett általános iskolai tanári képesítést,
majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem (1982) és filozófia (1987) szakán kapott diploma után 1990-ben bölcsészdoktori címet szerzett.
Történelmi témájú kandidátusi értekezését 1998-ban védte meg a Magyar Tudományos Akadémián.
Orosz nyelvből 1979-ben felsőfokú, angol nyelvből 1994-ben alapfokú vizsgát tett.
1979-ben megnősült, felesége középiskolai tanár, házasságukból két lány született.
1979-től 1985-ig általános és középiskolai tanárként orosz nyelvet, történelmet és filozófiát tanított.
1985-től a Nyugat- Magyarországi Egyetem
Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar elődjeinek tanársegéde (1985–1990),
adjunktusa (1990–1998) és docense (Vezetés- és Társadalomtudományi Intézet,
Társadalomtudományi Tanszék, 1998–2011). Tantárgyai: filozófia, gazdaságtörténet,
kultúrtörténet, kommunikációelmélet. Tudományos kutatási területei: a tulajdon történeti formái; önkormányzat,
önigazgatás civil társadalom; kommunikációkutatás, média- és reklámfilozófia;
polgárosodás és modernizáció Európában. Tagja volt az MTA VEAB filozófiai,
politikatudományi és szociológiai munkabizottságának, a Magyar Politikatudományi Társaságnak, az
MTA köztestületének, a Győri Akadémiai Klubnak és a Széchenyi István Egyetem Államvizsga
Bizottságának. Hamvait a
magyaróvári régi temető urnás sírja őrzi.
