Lexikon szócikk

Stefánia főhercegnő
Laeken 1864. május 21. - Pannonhalma 1945. augusztus 23.
Foglakozása(i):
II. Lipót belga király és Mária Henrietta főhercegnő - József nádor lányának - harmadik leánya. Szigorú, szinte zárdai nevelést kapott és széles műveltséget. Különösen a zenét, a festészetet és a természettudományokat kedvelte. Habsburg Rudolf trónörökössel 1880 márciusában Brüsszelben ismerkedett meg. 1881. május 10-én esküdtek meg Bécsben. A fiatal pár Laxenburg öreg kastélyában lakott. Rudolf sokat volt távol katonai teendői, vadászatok miatt. Stefánia Erzsébet királyné kívánságára Bécsben átvette a királynői protokoll teendőket. Csak hivatalos uralkodói látogatásokra mozdulhatott ki. Házasságuk Rudolffal válságba került, amelyre a mayerlingi tragédia tett rá pontot (1889). Özvegysége 11 évig tartott. Nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Elemér gróf vette feleségül, aki eredetileg beregi református volt, de 1899-ben áttért a katolikus hitre, hogy a házasság egyik akadályát megszüntesse. Az esküvőt a miramarei kastélyban tartották 1900. március 22-én. Kezdetben az olaszliszkai Lónyay kastélyban éltek. Azután Nyugat-Magyarországra költöztek, ahol 1906-ban megvették a Henkelektől a 100 szobás oroszvári kastélyt. A „magyar Windsor”-t még Zichy Manó építtette 1836-1842-ben angol választottjának. A kastélyt 1909-ben modernizálták, parkját angol kertészek gondozták. 1917-ben Lónyay hercegi címet kapott és Stefánia hercegné lett. A házi foglalatosságokon kívül szinte művészien festett. Igen intenzíven foglalkozott a jótékonysággal. Egy időben elnöke volt a Vöröskeresztnek, védnöke a Fehérkereszt Országos Lelencháznak is. Róla nevezték el az Országos Stefánia Szövetséget, amely anyák és csecsemők védelmére szerveződött. Az első világháborús oroszvári hadikórház rengeteg munkát adott Stefánia vöröskeresztes nővérnek. Igen megkedvelte a virágkertészetet az ország egyik legszebb parkjában. Az itteni virág- és gyümölcskertészet, a Stephaneum híres volt. Közel 300 csendéletet és egyéb virágos képet festett itt. 1945-ben férjével Pannonhalmára vonultak vissza, és ott haltak meg röviddel egymást követve. Az oroszvári kastélyt és javait a Pannonhalmi Főapátságra hagyták. A kastélyt és szinte felbecsülhetetlen értékeit felprédálták, az Oroszvárt 1947-ben megkapó csehszlovák állam - tévesen - a halott házaspártól államosította.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Haller János: Nevezetes embereink kézirat oldalszám nélkül
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre