Alsó fokú iskolai tanulmányait a szülőfalujában végezte, majd
Kecskeméten tanult.
Tanítói oklevelét 1934-ben
Szegeden szerezte, s különböző tanfolyamokon még hét további végzettséget
szerzett (kántor, hitoktató, gazdasági szaktanító, népművelő, testnevelő, tűzoltó,
hitelszövetkezeti, postaügynöki, postamesteri és távbeszélő–távirat ügyintéző).
Először az ekkor
Tatárszentgyörgyhöz tartozó
Baracspusztán, később
Szentkirályon tanított.
Megnősült, két fiúgyermeke született, ám hamarosan megözvegyült.
Ezután vette el feleségül a nyúlfalusi születésű
Szűcs Terézia tanítónőt, akitől egy lánya
született, s akivel annak 1986. évi haláláig boldog házasságban élt.
Bíró Lajos a háború után
Dunakilitire, 1947-ben pedig a ma
Mosonszentmiklóshoz tartozó
Jánosházapusztára (ma
Mosonújhely) került tanítónak, ahol nagy lendülettel látott az
iskola, később a település fejlesztéséhez. 1973. évi nyugdíjba vonulásáig az egykori,
szerény körülmények között működő, egytanítós uradalmi iskolát négy tanulócsoportos állami iskolává
fejlesztette, amely korszerű körülmények között jó tanulmányi és sport eredményeket
mutatott föl.
Jánosházapusztán már 1947-ben megszervezte a postai szolgáltatást,
később tűzoltó egyesületet alapított, kezdeményezésére élelmiszerboltot, italboltot,
1967-ben kultúrházat, Tüzép- és gázcsere telepet, s 1964-ben több évi küzdelem után
villanyt is kapott a település. Jelentősek az általa megmentett régészeti leletek,
amelyekből kiállítást is rendezett. Szórakozásként sportolt, barkácsolt és horgászott.
Idős korában feleségével együtt lánya gondoskodására szorultak, ezért
Kapuvárra költöztek.
Életművéért 2011-ben
Mosonszentmiklós posztumusz díszpolgárává avatták.
A
kapuvári Szent Kereszt temetőben temették el.
