Többgyermekes földműves család egyetlen gyermekeként a gimnázium alsó négy osztályát 1900-1904-ben
Magyaróváron a piaristáknál, a felsőbb osztályokat a
soproni bencéseknél végezte. Önként bevonult csapatszolgálatra és csak 1919-ben tette le az érettségi vizsgát. A háborúban a 30. sz. tábori ágyúsezred szakaszparancsnokaként szolgált.
28 hónapon keresztül harcolt az olasz és orosz frontokon. Kitüntetései: bronz és ezüst Signum Laudis és Károly-csapatkereszt. Jogi tanulmányokat előbb
Pozsonyban folytatott, a
budapesti tudományegyetemen 1922-ben kapott államtudományi doktorátust. 1920-ban szerelt le és tiszteletbeli szolgabíróként
Nezsiderben kezdte közigazgatási szolgálatát.
1923-ban lett tanácsnok az éppen akkor rendezett tanácsú várossá alakult
Magyaróváron.
Proszonits István halála után, 1925-ben egyhangúlag választották a város polgármesterévé. Hosszú ideig ő volt az ország legfiatalabb polgármestere. Ebben az évben házasodott,
nezsideri származású feleségével (
Silbernagel Adél) két fiút (
Sattler János orvos és
Sattler Ottó építész) neveltek fel.
Pontos, lelkiismeretes és takarékos hivatalnok volt, vezetése alatt csökkent a város eladósodása. Főleg gazdaságossági megfontolásokból volt a legfőbb szószólója volt
Magyaróvár és
Moson 1939-ben megtörtént egyesítésének. Házépítésével már korábban példát mutatott az egyesülés irányába, mert a két városrész között akkoriban még szántóként hasznosított üres területen építette fel az úgynevezett Sattler-villát.
Az egyesített város első polgármesterére nehéz feladatok hárultak a 2. világháború évei alatt. A nyilas hatalom politikai orientációja miatt sem bízott benne, visszaemlékezések szerint hivatali szobájának egyik sarkában mindig ott ült egy Árpád-sávos "felügyelő". A város gondjai, a politika eseményei felőrölték idegeit. Még végigdolgozta a keddi napot, délután 3 órakor az
magyaróvári temető hősi emléke előtti padon főbe lőtte magát.
December 7-ei temetésekor a város által adott, az első polgárnak kijáró díszsírhelyben helyezték örök nyugalomra. Emlékét a városban utcanév őrzi. 1999-ben posztumusz Pro Urbe díjat kapott. 2009-ben, a városegyesítés 70. évfordulóján emléktáblát avattak a nevét viselő utcában. 2015. december 4-én avatták fel felújított síremlékét, 2016 decemberében emléktábla került egykori lakóháza falára.
