Lexikon szócikk

Sattler János
(Moson) Tétény 1894. február 18. - Mosonmagyaróvár 1944. december 5.
Foglakozása(i):
Műve(i):
*Magyaróvár jövője. = Mosonvármegye emlékkönyve. Szerk. Ruff Andor. Magyaróvár, 1929. p. 39-41.
Többgyermekes földműves család egyetlen gyermekeként a gimnázium alsó négy osztályát 1900-1904-ben Magyaróváron a piaristáknál, a felsőbb osztályokat a soproni bencéseknél végezte. Önként bevonult csapatszolgálatra és csak 1919-ben tette le az érettségi vizsgát. A háborúban a 30. sz. tábori ágyúsezred szakaszparancsnokaként szolgált. 28 hónapon keresztül harcolt az olasz és orosz frontokon. Kitüntetései: bronz és ezüst Signum Laudis és Károly-csapatkereszt. Jogi tanulmányokat előbb Pozsonyban folytatott, a budapesti tudományegyetemen 1922-ben kapott államtudományi doktorátust. 1920-ban szerelt le és tiszteletbeli szolgabíróként Nezsiderben kezdte közigazgatási szolgálatát. 1923-ban lett tanácsnok az éppen akkor rendezett tanácsú várossá alakult Magyaróváron. Proszonits István halála után, 1925-ben egyhangúlag választották a város polgármesterévé. Hosszú ideig ő volt az ország legfiatalabb polgármestere. Ebben az évben házasodott, nezsideri származású feleségével (Silbernagel Adél) két fiút (Sattler János orvos és Sattler Ottó építész) neveltek fel. Pontos, lelkiismeretes és takarékos hivatalnok volt, vezetése alatt csökkent a város eladósodása. Főleg gazdaságossági megfontolásokból volt a legfőbb szószólója volt Magyaróvár és Moson 1939-ben megtörtént egyesítésének. Házépítésével már korábban példát mutatott az egyesülés irányába, mert a két városrész között akkoriban még szántóként hasznosított üres területen építette fel az úgynevezett Sattler-villát. Az egyesített város első polgármesterére nehéz feladatok hárultak a 2. világháború évei alatt. A nyilas hatalom politikai orientációja miatt sem bízott benne, visszaemlékezések szerint hivatali szobájának egyik sarkában mindig ott ült egy Árpád-sávos "felügyelő". A város gondjai, a politika eseményei felőrölték idegeit. Még végigdolgozta a keddi napot, délután 3 órakor az magyaróvári temető hősi emléke előtti padon főbe lőtte magát. December 7-ei temetésekor a város által adott, az első polgárnak kijáró díszsírhelyben helyezték örök nyugalomra. Emlékét a városban utcanév őrzi. 1999-ben posztumusz Pro Urbe díjat kapott. 2009-ben, a városegyesítés 70. évfordulóján emléktáblát avattak a nevét viselő utcában. 2015. december 4-én avatták fel felújított síremlékét, 2016 decemberében emléktábla került egykori lakóháza falára.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Győr szab. Kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei fejek. Szerk. Palatinus József, Halász Imre Győr, 1931. p. 238-239.
  • Mosonvármegye: Magyaróvári Hírlap Magyaróvár, 1903-1945. 1944. 12. 10. 1. p.
  • Tuba László: Dr. Sattler János polgármester munkássága és életútja
    Mosonvármegye: Mosonmagyaróvár és Környékének Lapja Mosonmagyaróvár, 1997- 20. évf. 2016. 1. sz. 8. p.
A szócikk szerzője:Thullner István