Lexikon szócikk

Rujder János
Markotabödöge 1899. december 26. - Mosonmagyaróvár 1980. december 20.
Foglakozása(i):
Rujder János és Györkös Borbála uradalmi cseléd, későbbi mosonszentmiklósi mezőőr szülők gyermeke. Tizenhárom éves korától maga is mezőgazdasági munkás volt a báró Wenckheim uradalomban. Az első világháború utolsó másfél évét az olasz fronton élte át. A munkásmozgalommal már a családban megismerkedett, így természetes volt, hogy 1919 márciusában vöröskatonának állt. 1921-ig tényleges katonaként a soproni gyűjtőfogház munkás lakója volt, majd a mosonmagyaróvári lőporgyár leszerelésénél kapott munkát. Bérsztrájk szervezése miatt elbocsátották, csak alkalmi munkákat kapott. 1924 decemberében toborzott bányászként Franciaországba ment, ahol tagja lett a francia bányászszakszervezetnek. A „L’Humanité”-ben megjelent nyílt levele miatt hamarosan elbocsátották. A Francia Kommunista Párt tagjaként 1928 és 1931 között bányász bérharcokat szervezett. 1931-ben kiutasították Franciaországból, ekkor családostól hazaköltözött Mosonszentmiklósra. 1937 novemberében a KMP kiküldte a spanyol polgárháborúba. Kalandos úton jutott el a Rákosi zászlóaljhoz, ahonnan sebesülése után a 129-es brigádban végigharcolta a polgárháborút. 1939-ben az utolsó egységgel hagyta el Spanyolországot, Franciaországban internálták, Németországban a hazatérés lehetőségéért dolgozott egy bányában. Egy budapesti gyárban helyezkedett el, de hamarosan letartóztatták, csak 1944 januárjában jött ki az Andrássy-laktanyából. Közben meghalt a felesége, a gyerekeket a rokonok vették magukhoz. Mosonba jött dolgozni egy kőműves-vállalkozóhoz, de itt is letartóztatták, orosz katonák szabadították ki. Már 1945-ben részt vett az MKP mosonmagyaróvári szervezetének megalakításában. Májusban már a régi főszolgabíró pártellenőre, júniustól Mosonmagyaróvár város polgármestere lett. Hivatalosan június 7-én állt szolgálatba. A júniusi győri képviselőválasztási nagygyűlésen az ideiglenes nemzetgyűlés képviselőjévé választották. Öt éven keresztül volt polgármester, később különféle üzemek vezetője, a halászi termelőszövetkezet elnöke, 1956 után a járási párt-végrehajtó bizottság és a városi pártbizottság munkatársa. Innen ment nyugdíjba 1979-ben. Tizenegy magyar és nemzetközi kitüntetése közül a 80 éves korában kapott Magyarországért Érdemrend volt a legmagasabb elismerés.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Rujder János kéziratos önéletrajza kézirat, 1949.
  • Megidézett történelem
    Kisalföld Győr, 1956- 1979. 03. 21. 3. p.
  • Szabad Mosonvármegye Mosonmagyaróvár, 1945-1946. 1945. 06. 10. 3. p.
  • Rujder Ferenc közlése Rujder Ferenc, Mosonmagyaróvár
  • Az ideiglenes nemzetgyűlés almanachja: 1944-1945. Bp., 1994. p. 394-395.
A szócikk szerzője:Thullner István