Lexikon szócikk

Páter Károly
Kolozsvár 1900. március 31. - Budapest 1964. március 14.
Foglakozása(i):
Páter Béla botanikus, a magyar gyógynövénykutatás megteremtőjének fia. A budapesti műegyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett. 1926-1929 között a műegyetemen tanársegéd, 1929-től 1931-ig a Keszthelyi Gazdasági Akadémián vegyészgyakornok volt. Ezután a szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézetben tanított. 1940-től Keszthelyen a kémiai tanszék megbízott vezetője lett. 1942-ben került Mosonmagyaróvárra rendkívüli tanárnak, ahol a kémia tanszék élére nevezték ki. Ekkor választották szét a kémiai és a technológiai tanszéket. 1945 után a kémiai, majd 1948-tól a talajtani tanszék vezetője volt. 1949-től a Budapest-Gödöllő központba helyezett egyetem talajtani tanszékének irányítója, az egyetem rektora lett (1951-1955). Az ottani Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetet ő állította fel és igazgattta 1953-ig. 1951-ben megszervezte az Agrártudományi Egyesületet. Talajok osztályozásával és szikes talajok vizsgálatával foglalkozott. Néhány könyvként kiadott tanulmányt és több jegyzetet írt. 1952-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa címet kapott. 1951-ben a Magyar Népköztársasági érdeméremmel, 1954-ben a Munka Vörös Zászló érdemrenddel tüntették ki.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 2. p. 369-370.
  • Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János Bp., 1987-1989. 2. p. 688-691.
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre