Lexikon szócikk

Édesapja erdész volt. A népiskolát és a polgári iskolát a szülõföldjén végezte, 1816-ban magántanulmányait Riedesel bárónál Eisenachban kezdte, egyúttal birtokainak intézõje lett. 1818 és 1823 között tanulmányutat tett Németországban, Hollandiában és Párizsban. 1820-ban Vilmos württembergi király rábízta a finomgyapjas juhtenyésztés irányítását. 1821-ben a hohenheimi tanintézet növendéke lett, egyúttal ellátta a könyvelést és az intézethez tartozó gazdaság felügyeletét is. 1821-1831 között a német tartományokban és Nyugat-Európában tett tanulmányutat. Ezután a Hesseni Nagyhercegség mezõgazdaságának irányítójaként megszervezte Darmstadtban a mezõgazdasági tanintézetet, a Porosz Királyságban Eldena mezõgazdasági akadémiáját igazgatta, Berlinben két évig a földmûvelésügy egyik irányítója volt, s 1845-tõl a Hohenheimi Akadémia igazgatójaként mûködött. 1850 õszétõl nevezték ki a Magyaróvári Gazdasági Tanintézet igazgatói posztjára, amit 1861-ig töltött be. Juh- és szarvasmarha tenyésztést, üzem- és becsléstant tanított. Az általa kidolgozott képzési rendszer elsõsorban a német (fõleg a hohenheimi) példára épült, vagyis a magyar viszonyoknál fejlettebb oktatási rendszert próbált meghonosítani Óváron, munkájához azonban nem kapott hathatós segítséget. Ennek ellenére neki köszönhetõ, hogy a magyaróvári intézet laboratóriumai, felszerelése és oktatási színvonala megközelítette az európai társintézményekét. Pabst az 1851. évi londoni világkiállításról angol, osztrák és német gyártmányú gépeket hozatott, hogy a hallgatók jobban megismerjék a modern technika vívmányait. Vejével, Krauss Frigyessel 1856-ban Mosonban a külföldi gépek beszerzésének megkönnyítésére céget alapított „Mezõgazdasági gépek és szerszámok állandó kiállítása” névvel. Egy évvel késõbb engedélyt kaptak a cég mezõgazdasági gépgyárrá történõ átszervezésére, s a külföldi termékek mellett saját gyártmányaikkal is rövidesen hírnevet szereztek a 25 fõt foglalkoztató üzemnek. Ekéket, boronákat, kapálógépeket, kukoricamorzsolót és vetõgépeket készítettek. Az üzemet 1863-ban vásárolta meg Kühne Ede, aki jelentõs mezõgazdasági gépgyárrá fejlesztette. Pabstnak 1861-ben Bécsben a mezõgazdasági ügyek irányítása lett a feladata miniszteri tanácsosi beosztásban. A Bécs melletti Hüttelsdorfban hunyt el. A mezõgazdaság több területét felölelõ munkái közül néhány magyarul is megjelent, külföldön pedig több kiadást értek meg. Pabst közel 50 egyesületnek volt tagja, nyugdíjazásakor I. Ferenc József a Vaskorona-rend 3. osztálya kitüntetést adományozta neki.