Középiskolai tanulmányait befejezve elvégezte a
kolozsvári jogi egyetemet és a
Kolozsmonostori Gazdasági Akadémiát is. 1911-ben került a
Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol 1919-ben a
gyakorlati tanszék és a tangazdaság vezetésével bízták meg. Az első világháborút
követő nehéz gazdasági helyzet ellenére munkájával sikerült elérnie, hogy a
tangazdaság egyben mintagazdaság is legyen. Felismerte, hogy a tanítás egyedüli
célja a jövedelmező termelés biztosítása, emellett a tangazdaságok fontos bevételi
forrásai is voltak a földművelésügyi minisztériumnak. 1924-ben akadémiai rendes
tanárnak nevezték ki. 1927-től az állattenyésztési tanszék élén állt. 1934-ben
megromlott egészségi állapota miatt nyugdíjazták. Emlékét emléktábla őrizte az egyetem
munkaszervezési tanszékének falán, majd ez az emléktábla az egyetem B. épületének falára került.
