Középiskolai tanulmányait
Kőszegen és
Győrben végezte. 1872-1876 között a
Győri Papnevelő Intézetben folytatta tanulmányait, 1876. márc. 8-án
szentelték pappá. 1879-ben került
Horvátkimlére,
ahol haláláig, 1928-ig végezte a hívek lelki gondozását. Természettudományos
érdeklődése már gimnáziumi évei alatt megmutatkozott. Az 1880-as évektől
jelentkezett tudományos publikációival a filozófia, matematika, közgazdaságtan,
teológia témakörében, amelyek folyóiratokban illetve tanulmánykötetekben kaptak
helyet. Egyik kedvelt témája a nem-euklideszi geometria volt. Nagy műveltségét,
széles látókörét közel 2000 kötetes könyvtára alapozta meg, melyben a XVI-XVII.
századból származó könyvek mellett korának jelentős nyugat-európai filozófiai és
természettudományos munkái is helyet kaptak. 1902-től 11 éven át szerkesztette a
„Kalendar Svete Familije” című kiadványt, amely nagy népszerűségnek örvendett a
nyugat-magyarországi horvát népesség körében, és amelyben első versei is
megjelentek. Verseinek többségét az 1910-1922 között
Győrben megjelent
„Naše Novine” című horvát nyelvű lapban publikálta. A
versírás mellett műfordítással is foglalkozott. Költészetére nagy hatást gyakoroltak
a XIX. század magyar költői, elsősorban Petőfi Sándor. Az ő hatása érvényesül mind
témaválasztásában, mind versformálásában. Önálló verseskötete csak 1933-ban, halála
után öt évvel jelent meg Nezsiderben. Őt tartják a mai Burgenland (Gradišće) területén élő horvátok egyik legnagyobb költőjüknek.
Horvátkimlén, ahol közel 50 évig szolgált,
jótékonyságával vett részt a közösség életében. Sírja a
horvátkimlei temetőben található. Emlékét a községben utcanév és a
templom előtt 1993 szeptembere óta dombormű is őrzi.
