A szorgalmas és neves iparoscsaládból származó tehetséges gyermek az
algimnáziumot
Magyaróváron, a főgimnáziumot
Győrben végezte.
Nagyszombatban megkezdett teológiai tanulmányait
Karner Antal megyéspüspök támogatásával a
győri szemináriumban végezte. 1863 júliusában
Győrben szentelték pappá, ez után először
Mosonban, majd
(Moson)Szent-Jánoson, (Moson)Szolnokon és
Magyaróváron töltötte kápláni éveit. 1867-ben
zurányi adminisztrátor, 1868-tól 1890-ig
fertőbozi plébános. Közben (1885-ben) a
sopronkeresztúri kerület esperesévé nevezték ki. 1890-től 1913-ig volt
Magyaróvár városplébánosa. Az itt töltött 23
munkás év sok nyomot hagyott a város életében. Szerepet vállalt a város és Moson
vármegye köz- és hivatali életében. 1892-ben püspöki szentszéki ülnök, 1902-től
címzetes sági apát, 1913-tól a
soproni társaskáptalan
kanonokja. Aranymiséjét is
Magyaróváron tartotta meg
1913-ban. A város gyülekezete 1923 végén vissza szerette volna hívni a halálozás
következtében megüresedett plébániára, ő azonban idős korára való tekintettel
szeretettel visszautasította a felkérést. Pappá szentelésének 65. évfordulós
vasmiséjén a
soproni Dóm-templomban 1928 júliusában már
prépost-kanonokként ünnepelték. 1923-ban ugyancsak
Sopronban tartotta gyémántmiséjét. Földi maradványai a
magyaróvári
köztemető egyik díszsírhelyében nyugszanak.
