Lexikon szócikk

Listi László
? 1628. - Bécs 1662. április 11.

Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Műve(i):
*Köpcsényi és Jánosházai báró Listi László költői munkái. Ürményi József által. Pest, 1855.
*Listi László munkái. Életrajzzal bevezette Komáromy András. Bp., 1891.
*Régi Magyar Költők Tára. XVII. század. 12. kötet. Bp., 1987. p. 263-281.
Erdélyi szász család sarja, apja Bethlen Gábor tanácsosa, anyja Wesselényi Pál özvegye, rátóti Gyulaffy Zsuzsanna, akit Listi Ferenc Erdélyben vett feleségül. Listi László apja korán meghalt, anyja katolikus hitben nevelte fiát a jezsuitáknál. Erdélyben élt, 18 éves korában itt vette feleségül a hatalmas Bánffy család leányát, Hedviget. Hazai és külföldi tanulmányok után Köpcsény várában élt. Művelt, érdeklődő ember volt, Zrínyi Miklós is személyes ismerősei közé tartozott. Közhivatalt nem vállalt, mégis az udvari körökben forogva grófi címet szerzett. Beteges idegzetű ember volt, állandóan viszálykodott gyámjával, Listi Jánossal és másokkal. A törvényeket semmibe vevő, erkölcsi korlátokat nem ismerő életmódot folytatott, amelyben méltó társa volt második felesége, Kecskés Éva. Listi gyújtogatásai, gyilkosságai, fajtalankodásai, oklevél hamisításai és egyéb bűnügyei főúri rokonai és magas összeköttetései miatt megtorlatlanul maradtak. Botrányos élete közbeszéd tárgya volt. Végül hamis pénzverés miatt Ausztriában elfogták és Bécsben lefejezték. Szerb Antal szerint: „A magyar költők közt … Listius az alvilági küldönc, a magyar Villon, a magyar Rimbaud merev barokk díszruhában és sörényes parókában.” Költeményeit 1653-ban Bécsben adta ki Magyar Márs, avagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete című kötetében. Ebben korabeli történetírók nyomán a mohácsi csatavesztést dolgozta föl. Eposzához tartozó kisebb költeményeiben a magyar vezéreket és királyokat énekelte meg. Zrínyit és Balassit követte, de mestereinél gyengébb tehetség volt, bár helyenként szép költői képek, leírások, leleményes rímek fordulnak elő munkáiban. Szűz Máriáról írt verse fontos szerepet játszott a Patrona Hungariae kultuszában.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 2. 80. p.
  • Eszenyi Miklós: A méregkeverő gróf Miskolc, 2000. 163 p.
A szócikk szerzője:Tuba László