Édesapja
Legány Ödön akadémiai tanár, anyja
Smerál Franciska. Középiskolai tanulmányait az
Újpesti Reálgimnáziumban végezte, 1931-ben
beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöki és
Építészmérnöki Karára, ahol 1938-ban építészmérnöki diplomát szerzett. Kedves
tanárai
Kotsis István, Rados Jenő, Csonka Pál és
Bardon
Alfréd voltak. Diplomamunkája a vízivárosi evangélikus templom terve
volt. Legány már középiskolás korában festett, rajzolt és karikatúrákat készített,
ez a kedvtelése egész életében elkísérte, s rajzkészsége vezette az építészeti
pályára is. 1938 és 1944 között
Antal Dezső, majd
Goszleth Lajos magánirodájában dolgozott, két
évig az Országos Társadalombiztosítási Intézet bérházépítési programjának
tervezésében vett részt. 1944-ben katonaként repülőtereket tervezett. 1946-ban részt
vett a
budai vár helyreállításában, majd
Mihályfi Lóránttal magánirodát nyitottak, s főleg
lakóházakat terveztek (1947-1948). 1949-ben Legány állami alkalmazásba lépett, s a
Magasépítési Tervező Intézetben kezdett dolgozni. 1950-ben alapító tagja volt az
Általános Épülettervező Intézetnek, 10 évig dolgozott itt tervezőként, később
osztályvezetőként. Ezután 1960-tól az akkor alakuló Tervezésfejlesztési és
Típustervező Intézetbe helyezték át csoportvezetőnek, 1974-ben vezető tervezőként
vonult nyugdíjba. Itt feladata a magánlakás-építés típusterveinek fejlesztése volt.
Munkatársaival példát mutatott az esztétikus, korszerű és takarékos építésből,
elkészítették a blokkos szerkezetű variálható lakóházak, a panelos szerkezetű
családi házak, a sorházak, társasházak, láncházak, átriumházak és falusi lakóházak
ajánlott terveit. 1978-ban megalapította, gyarapította és gondozta az Építésügyi
Tájékoztatási Központ magánlakás-építési archívumát. Legány művészi kvalitásai
megmutatkoztak grafikáiban, karikatúráiban és festményeiben is. 1989 májusában a
Magyar Építőművészek Szövetségében rendezte meg gyűjteményes kiállítását, ahol 80
akvarellje és 27 karikatúrája szerepelt. Festményeinek tárgyai nagyrészt építészeti
alkotások és a természet Európától Amerikáig, ahol megfordult élete folyamán.
Kitüntetései: Ybl-díj (1957); Magyar Építőművészek Szövetsége Emlékérme (1963).
Jelentősebb munkái:
Mátyásföld, Repülőtér felvételi
épülete (1937-1938),
Miskolc, Katonai Akadémia
(1950-1952), Kerepesi úti lakótelep (1956-1957),
Pécs-Uránváros lakótelep (1958),
Hévíz, téli
fürdő (1958-1964), lakóházak
Budapesten a Margit körút
61-63. szám.