Őseit (a saját családfa-kutatás szerint) 1717-ig visszavezető, többgyermekes
heidebauer kereskedőcsalád idősebb sarja.
Kögl Lénárd
plébános bátyja. A elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát részben
Magyaróváron, részben a
győri
bencéseknél járta ki. Érdeklődése már ezekben az években a trianoni döntéssel
kettészakított Moson megyei németek, a heidebauerek története és szellemi hagyatéka
felé fordult. Szakköri dolgozatai és pályázatai is ebben a témában készültek.
1934-ben lépett be a bencés rendbe, a teológiát már
Pannonhalmán végezte. 1939-ben tett ünnepélyes fogadalmat és 1940-ben
szentelték pappá.
Budapesten gyakorló tanárként
doktorált 1940-ben. 1941-től
Zalaapátiban hitoktató
káplán, 1943-1948 között lelkész ugyanitt. A rend segítségével 1949. áprilisában
érkezett Brazíliába.
Sao Pauloban először kisegítő
plébános, a telepesek lelkésze és a Magyar Vöröskereszt Segélyakció elnöke volt.
1951-1958 között házgondnok, 1960 és 1988 között kolostort és iskolát épített,
megszervezte a Szent Benedek plébániát. Megtervezte és felépítette a Szent Imre
kisszemináriumot. Közben (1970-1984 között) házfőnök és plébános a
Nova Santa Rosa-ban, tanár a magyar gimnáziumban,
ahol 1981-1986 között igazgató is. 1970 és 1984 között a toledói egyházmegye püspöki
tanácsosa, a paranai rádió magyar adásainak irányítója, a Könyves Kálmán
Szabadegyetem örökös rektora. 1974 és 1981 között szemináriumi házfőnök is volt.
1985-től nyugdíjas káplán és könyvtáros. Első és egyben utolsó magyarországi
látogatásakor (1994) részt vett a
Jánossomorja/Mosonszentpéter-i II. világháborús emlékmű felavatásán.
Álnevei: dr. Krassó Szörény, Krassó Szörény.