Lengyel származású édesapja az I. világháborúban került
Bécsbe, ahol kitanulta a szíjgyártó mesterséget, később az
Ácsi Cukorgyárban dolgozott. Kovalszki Sándor 1940 és 1945
között géplakatos mesterséget tanult. Előbb a
Győri
Vagongyárban dolgozott, s részt vett a Tisza-híd építésében, amiért kitüntetést
kapott. 1950-től 1952-ig az MSZT megyei titkára volt, 1952-től a Győr-Sopron Megyei
Tanács ellenőrzési csoportját vezette. A
budapesti
Közgazdaságtudományi Egyetemen elvégezte az üzemgazdaságtan továbbképző általános
ipari tagozatát, amely technikusi képesítést nyújtott. 1954-ben nevezték ki a
Mosonmagyaróvári Városi Tanács Végrehajtó
Bizottsága elnökének. Ezt a tisztséget 1976. április 30-ig, nyugdíjba vonulásáig
töltötte be. 1966 és 1970 között a Politikai Főiskolán politikai gazdaságtanból,
nemzetközi kapcsolatokból és filozófiából diplomázott. Vezetése alatt
Mosonmagyaróváron 3000-nél több lakás, számos
közintézmény (Kossuth Lajos Gimnázium és Kollégium, Móra Ferenc Általános Iskola,
Szakmunkásképző Intézet, MOFÉM-telepi iskola, rendőrség, biztosító,
járóbeteg-rendelő, két óvoda stb.) épült, illetve bővült (kórház), s ekkor indult
meg a város lendületes fejlődése az 1960-as években. Számos kitüntetése közül
számára a legkedvesebb az 1979-ben kapott Mosonmagyaróvár Város Díszpolgára
kitüntetés volt.