Klafsky Antal lengyel származású foltozóvarga és
harangozó kisebbik gyermeke.
Otto Lohse karnagy,
harmadik férje nevét 1892-ben vette fel. A család oldalági rokona volt a
rajkai Liszt családnak. Klafsky Antal egyházi hivatala mellett maga is
tagja volt a templomi ének- és zenekarnak. Katalin már nyolc-kilenc évesen együtt
énekelt szüleivel a templomi kórusban. Énekes képességeit még falujában felfedezte
Dány János kántortanító, aki csiszolni is
igyekezett a szép gyermekhangot. Egy 1869-ben bemutatott Weber- misében Katalin
szólót is énekelhetett. Hangját
Mathilde
de Castrone-Marchesi asszony, a
Bécsben élő
világhírű énekesnő és konzervatóriumi énektanár művelte ki. 1876-ig a
salzburgi Stadttheater kórusában énekelt. Néhány
szólószereppel (Alisa Donizetti Lammermoori Luciájában, Pamina Mozart
Varázsfuvolájában) itt aratta kezdeti sikereit. A fiatalasszony és anya a tanulás
mellett Mozart, Weber és Lortzing operákban szerepelt. Itteni operett-szerepeiben
kitűnő színpadi színésznek is mutatkozott. Az 1876-1877-es évadban már az
Angelo Neumann vezette
lipcsei operában találjuk. 1882 nyarától
Neumann híres "Die Niebelungenfahrten"-ján már mint a társulat csillagja
járta be Európa nagyvárosainak operaszínpadait. Két hét alatt tanulta meg élete első
valóban nagy szerepét. A Trisztán és Izolda Bragane-jának nehéz énekanyagával akkora
sikert aratott, hogy ezt a szerepet hatszor énekelhette el. 1883 szeptemberétől
1886-ig három évet töltött
Brémában, első nagy szerepe
itt a Fidelio Leonórája volt. Pályájának egyik legsikeresebb korszaka is a
brémai évekre tehető. Hatvanszor játszott telt ház előtt,
1887. április 18-i távozásakor rajongóitól arany babérlevelet kapott búcsúajándékul.
1886 májusától haláláig a
hamburgi színház ünnepelt
énekesnője volt. Leghíresebb alakításai itt is a Leonóra, a Walkür Brünnhildája és a
Donna Anna voltak. A
londoni Cowent Gardenben elénekelt
Brünhilda-szerep juttatta el vágyai földjére, Észak-Amerikába.
Clevelandban "az előadás koronája"-ként ünnepelték. A
New-York-i sajtó a legeszményibb Wagner-énekesnek nevezte. Baleset következtében
betegen tért haza Európába, utolsó fellépése 1896. szeptember 11-én volt
Hamburgban. Halálakor utolsó útjára tízezres rajongó tömeg
kísérte el az operabálványt. Klafsky Katalinra a
hamburgi operaházban márvány mellszobor, a Vénuszon egy kráter és
szülőfalujában, a mai
Jánossomorja városban
halálának 100. évfordulóján avatott márványtábla emlékezik. Leszármazottai közül
neves mezzoszoprán énekes a
mosonszentpéteri
születésű
Horváth Mária (Dobra Jánosné).
