Középiskolai tanulmányait
Nagykanizsán a
piarista gimnáziumban végezte, 1941-ben tett érettségi vizsgát. Ezt követően
Budapesten, a
József Nádor Műszaki és Gazdaság-tudományi egyetemen tanult, ahol 1946-ban szerzett vegyészmérnöki oklevelet.
Intézeti mérnökként kezdte pályáját az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központnál majd 1952-1962 között
a Tejipari Központi Laboratóriumban dolgozott, ahol bekapcsolódott a tejipari kutatásokba.
1962-ben került
Mosonmagyaróvárra, amikor az 1903-ban alapított Magyar Tejgazdasági Kísérlet
Intézet igazgatójává nevezték ki. Kitartó munkával elérte, hogy munkatársainak száma a kezdeti 20 főről,
az 1960-as évek közepére megkétszereződött, az 1970-es évek elejére pedig elérte a 100 főt.
Új kutatási részlegeket hozott létre
Pécsen és
Budapesten is.
Vezetése alatt 1971-től az intézet rátért a középtávú kutatás rendszerére és mintegy 25 éven át a
kutatómunka középpontjában a tejipari gyártmányok és gyártástechnológiák komplex fejlesztése állt.
1983-ban vonult nyugdíjba, de kutatói, oktatói tevékenységét tovább folytatta. Szakirodalmi munkásságát
27 könyv, könyvrészlet és jegyzet valamint közel 100 tudományos és ismeretterjesztő közlemény fémjelzi.