Apja református pap volt. A
kolozsvári református
kollégiumban érettségizett, s a
budapesti műegyetemen
szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1927-ben. Ez évtől az Alumíniumérc Bánya és Ipari
Rt.
gánti és
bodajki
telephelyén, majd
Budapesten a cég kísérleti
laboratóriumában dolgozott (bauxitvörös = mínium gyártása, bitumengyártási
kísérletek stb.) 1932-ben Németországba küldték a Bayer-féle timföldgyári
technológia elsajátítására és üzembe helyezésére. Amikor a vállalat megvette a
bernburgi timföldgyárat, őt bízták meg az üzem
leszerelésével,
Magyaróvárra szállításával, itt a
felszereléssel és üzembe helyezéssel. A
bernburgi üzem
leszerelése 1933 közepén kezdődött, s az első gépszállítmány 1933. október 10-én
érkezett
Magyaróvárra. Előtte a
bernburgi gyár 14 hónapig üzemelt gánti bauxittal.
Barthának nagy érdeme volt abban, hogy a gyár üzembe helyezése zökkenőmentesen
történt, és az első termék jó minőségű timföldhidrát lett. 1934. június 18-án
kezdett működni
Magyaróváron Magyarország első
timföldgyára, az első hidrátot augusztus 1-jén szűrték le. A kalcinálás 1935 nyarán
kezdődött. A próbaüzem nélkül megindított termelés rendkívüli teljesítménynek
számított akkor is és ma is. Bartha kezdetben cégvezető, 1934 szeptemberétől
főmérnök, 1940 júniusától igazgatóhelyettes lett, 1941 márciusától 1951 áprilisáig
pedig igazgatóként irányította az üzemet. A háború befejeztével azonnal a termelés
újraindításával foglalkozott
Magyaróváron. 1941-ben
részt vett az
almásfüzítői timföldgyár építésében,
1951-ben a
mosonmagyaróvári és az
almásfüzítői gyár bővítésének vezetésével bízták meg.
1954 decembertől a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium Alumíniumipari
Igazgatóságán a műszaki osztály vezetője lett, 1959 végétől az Alumíniumipari
Tervező Intézethez került és az
Almásfüzítői
Timföldgyár bővítésének főmérnökévé nevezték ki. A bővítés eredményeként évi 100
ezer tonnáról 280 ezerre nőtt a termelés
Almásfüzitőn. Közben a
Miskolci Nehézipari
Egyetemen tartott előadásokat. A sikeres bővítést követően néhány hónap múlva
meghalt. Bartha vezetésével valósult meg a légkeveréses eljárás és a
vanádium-pentoxid termelés. Ő termelt elsőként timföldet hazánkban, s életét a
magyar alumíniumipar megteremtésének és fejlesztésének szentelte. Szakcikkei főleg a
„Bányászati és Kohászati Lapok”-ban jelentek meg.