Lexikon szócikk

Jány Gusztáv
Rajka 1883. október 21. - Budapest 1947. november 26.
Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Édesanyja (Jány Vilma) leánykori vezetéknevét vette fel, hogy lébényi apja (Hautzinger Sándor) németes nevét ne kelljen használnia. Lébény községben nevelkedett. 1905-ben a lugosi 8. ezred hadnagya volt. A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után vezérkari századossá nevezték ki. Az első világháború alatt is többnyire a vezérkarnál szolgált. 1929-től a székesfehérvári vegyesdandár-parancsnokság vezérkari főnöke lett. 1932-1936-ban a Ludovika Katonai Akadémia parancsnoka volt. Képzett, lelkiismeretes, megbízható és kiemelkedően bátor katonának tartották. 1937-1938-ban a szombathelyi hadtest vezénylő tábornoka beosztást bízták rá. 1940-ben az 1. honvéd hadtest parancsnoka volt, később a 2. magyar hadsereg vezetését kapta feladatul, amely a szovjet fronton 1942 őszére a Don középső folyásáig (Don-kanyar) tört előre. Itt beásták magukat, de 1943. január közepén a hatalmas túlerővel indított szovjet támadás kivetette seregét állásaiból. A 35 fokos fagyban, nagy túlerővel, 300 harckocsi támogatásával indított szovjet offenzíva ellen Jánynak nem voltak eszközei. Összesen 130 ezer körüli volt a 200 ezres sereg teljes vesztesége. 1943 őszén saját kérésére nyugdíjazták. 1945 tavaszán nyugatra ment a szovjet csapatok elől. 1946 októberében önként visszajött Magyarországra. Itthon a Népbíróság háborús bűnösnek nyilvánította és kivégezték. 1993 októberében halálos ítéletét megsemmisítették.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 2. p. 802-803.
  • Új magyar életrajzi lexikon Bp., 2001-2007. 3. p. 563-564.
  • Szakály Sándor: Egy tábornok életútja: vitéz Jány Gusztáv
    Szél-járás Feketeerdő, 2008- 4. évf. 2011. 1. sz. p. 32-36.
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre