1840 őszén iratkozott be a
Magyaróvári Gazdasági
Tanintézetbe. Az intézményről 1845-ben cikksorozatot jelentetett meg a
pozsonyi„Pannonia” című lapban, amely részletesen
bemutatta a korabeli oktatást, diákéletet. Az 1840-es évek közepétől tanítóként
dolgozott
Magyaróváron. Már ekkor foglalkozni
kezdett az elemi oktatás megreformálásával. 1847 tavaszán
Czéh Sándor nyomdájában e témában röpiratot
jelentett meg. Ebben többek között az iskola előtti kisdedóvók szerepére hívta fel a
figyelmet, fontosnak tartotta a tanítók felkészültségét, az ott használatos
tankönyvek minőségét. Fő következtetése az volt, hogy a nemzet jóléte, az oktatás
alapjaitól: a népiskolától függ. Szintén
Magyaróváron jelent meg a sajtószabadságról szóló vígjátéka, amelyért
több hónapnyi börtönbüntetést kapott. 1848 nyarán vezető munkatársa volt a
„Der
Emancipirte Satanas” című,
Magyaróváron megjelent
szatirikus sajtókiadványnak. A szabadságharc bukása után több pedagógiai tárgyú
művet és színdarabot írt.