Középiskolai tanulmányait
Késmárkon végezte.
1867-1869 között a
Magyaróvári Gazdasági Tanintézet
hallgatója volt. A diploma megszerzése után gyakornokként több uradalomban
dolgozott. Állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányutakat tett Angliában,
Franciaországban és Belgiumban. A
kassai,
keszthelyi tanintézetben eltöltött tanári munkája után,
1890-ben került a
Magyaróvári Gazdasági Akadémiára.
Itt üzemtant, statisztikát és erdészettant tanított. Igazi szakterülete a
mezőgazdasági üzemtan volt, hírnevét a hazai agrárüzemtan kiművelésével alapozta
meg. Mezőgazdaságunk elmaradottságának fő okát nem a termelési ismeretek hiányában,
hanem az üzleti-számítási szempontok mellőzésében jelölte meg. Felismerte, hogy a
gazdálkodás korszerű megtervezése, a megfelelő jövedelmezőségi számítások elvégzése
nélkül sikeres termelést folytatni nem lehet. Az üzemtan mellett a növénytermesztés
volt az a másik szakterület, amelyről több könyvet és szakcikket írt. Tudományos
tevékenysége mellett megőrizte kapcsolatát a gazdálkodással is: számtalan helyen
tartott előadásokat a gazdáknak a napi teendőkről. Az 1906-1907-es tanévben a
gazdasági akadémia igazgatói tisztjét is ellátta. 1909-ben nyugalomba vonult és
Budapestre költözött. A Farkasréti temetőben
temették el, de síremlékét időközben felszámolták. 1979-ben földi maradványait átvitették az
Óbudai temetőbe.
Emlékét a
magyaróvári vár belső udvarán dombormű őrzi. Mellszobrát,
Lipovics János alkotását
2013. szeptember 27-én avatták fel az egyetem területén.
