Apja,
Hegyi Gyula az önálló Moson megye utolsó
főispánja, az
oroszvári Lónyay hercegi család
jogtanácsosa volt. A
magyaróvári piarista gimnázium
elvégzése után a
budapesti tudományegyetemen jogot
tanult. Apja kérésére
Bécsbe ment további jogi
tanulmányokra, ott azonban inkább az orvosi előadásokat hallgatta, mivel orvos
szeretett volna lenni, a családi hagyományok azonban a közigazgatási pálya felé
orientálták. 1933-ban
Pécsett államtudományból, 1934-ben
jogtudományból doktorált. Három évig nem tudott elhelyezkedni, 1937-ben nevezték ki
közigazgatási gyakornoknak. 1939-ben
Moson és
Magyaróvár egyesítésekor hatósági biztosként a
törvényesség megtartását ellenőrizte. 1941-1945 között a magyaróvári járás
szolgabírája, 1945 után járási jegyző lett. 1947-ben a párizsi békében a
Csehszlovákiához csatolt
Oroszvár, Dunacsún és
Horvátjárfalu közigazgatási átadását intézte. 1947-ben a nagy hansági
tőzegtűz idején a védekezés egyik irányítója, szervezője volt, 1954-ben a nagy dunai
árvíz idején biztosként tevékenykedett. 1970-ben gyámügyi főelőadóként ment
nyugdíjba, s 1982-ig a Hansági Múzeumban teremőrként dolgozott. Földi maradványai az
óvári temetőben lévő Hegyi-kriptában
nyugszanak.