Középfokú tanulmányai befejezése után a
párizsi
Sorbonne-on tanult, elsősorban gombatannal, mikológiával foglalkozott. 1893-ban a
Magyaróvári Gazdasági Akadémián gazdász
oklevelet szerzett. 1899-ben a
magyaróvári
Növényélet- és Kórtani Állomás munkatársa lett. 1911-1919 között az állomás vezetője
volt, amely 1913-ban
Budapestre helyezte át
székhelyét. Pályája kezdetén elsősorban a búzarozsdával foglalkozott, több éves
kísérletei eredményeit beszámolókban tette közzé. Fontosnak tartotta a betegség
legyőzésének érdekében, új ellenálló búzafajták meghonosítását, elterjesztését.
Emellett foglalkozott még a csillagfürt bakteriózisával, a cukorrépa
gyökérrothadásával és az üszöggombákkal.
Magyaróváron jelent meg a konyhakerti növények gombás és baktériumos
betegségeivel foglalkozó hiánypótló munkája, amely elsősorban a laikusok számára
készült, szemléletes, közérthető stílusban. 1919-ben nyugdíjba vonult, de folytatta
növénykórtani kutatásait, cikkeket jelentett meg a szaksajtóban.
