Zsellér ősök örököse. Apja,
Haller János, a
falu iskolamestere volt, édesanyja
Steiner Mária.
Gimnáziumi tanulmányait
Sopronban, a tanítóképzőt
Győrben végezte el. Abszolút zenei hallása is
kántor-tanítónak predesztinálta. 1909-től
Czakóházán
volt igazgató-tanító, 1912-ben került
Mosonba az állami
elemi fiúiskolába és tanított az iparos-tanonciskolában is. A tanítást
élethivatásnak tekintő pedagógus nemcsak az általa nevelt nemzedékek, hanem a
tanító-társadalom számára is példát mutató szaktekintély és közéleti szereplő volt.
Kevés szabad idejét a levéltárakban és könyvtárakban töltötte, aminek eredményeként
példa nélkül álló írásos helytörténeti munkásságot hagyott a szerencsés utókorra.
Vezetője volt a Mosonmegyei Általános Tanítóegyletnek, újjászervezője a Mosonmegyei
Történelmi és Régészeti Egyletnek. Szakmai és közéleti aktivitását előadások,
tanulmányok, cikkek sora jelzi. Munkásságát az MTA 1943-ban Wodianer-díjjal tüntette
ki. Az akkor már a 80-as éveiben járó köztiszteletben álló pedagógus 1960-ban arany,
1966-ban gyémántdiplomát vehetett át.
Benke Margit
okleveles tanítónővel, 1905-ban
Bezin kötött házasságukból
két gyermek (
Emil és
Margit/Gitta) született. Sírja a
mosoni
temetőben található. Emlékét a róla elnevezett iskolában emléktábla őrzi.