Lexikon sz�cikk

G�tz Ir�n J�lia
Magyar�v�r 1889. �prilis 3. - Ufa, Frunze 1941. december 24.

Foglakoz�sa(i):

k�mikus

M�ve(i):

A r�dium�emanatio quantitat�v meghat�roz�s�r�l. Bp., 1911.

Folyad�k kever�sekor be�ll� t�rfogatv�ltoz�sok okair�l. = Magyar K�miai Foly�irat. 1919.

A tudom�ny harca a vil�gn�zet�rt. = Napkelet (Kolozsv�r). 1921.

Harc Einstein k�r�l. = Korunk. (Kolozsv�r), 1916. 2. sz.

*Az elemek �tv�ltoz�sa �s a modern anyagfogalom. = Korunk (Kolozsv�r), 1926. 3. sz.

Az els� magyar n�i egyetemi el�ad�. Apja G�tz Ferenc v�rosb�r�, anyja Koch Ter�z. Dienes L�szl� k�nyvt�ros, szociol�gus feles�ge (1913�1938). Elemi �s polg�ri iskolai tanulm�nyait Magyar�v�ron v�gezte, gimn�ziumba Budapestre j�rt. 1907-t�l a budapesti tudom�nyegyetemen k�mia-fizika-matematika szakos hallgat�, k�mi�ban Lengyel B�la, matematik�ban Beke Man� tan�tv�nya, de filoz�fiai el�ad�sokat is hallgatott. 1908-t�l tagja a radik�lis di�kok Galilei-k�r�nek. 1911-ben doktor�lt, disszert�ci�j�nak c�me: A radioaktivit�s t�rt�nete, a m�r�si m�dszerek kritikai ismertet�se, a radioaktivit�s chemiai jelent�s�ge. � volt a harmadik n�i vegy�szdoktor Magyarorsz�gon. Az 1911/12. tan�vben �szt�nd�jas Madame Curie p�rizsi r�diumlaborat�rium�ban, de megkezdett kutat�sait nem folytathatta, �gy 1913-t�l 1919-ig az �llat�lettani �s Takarm�nyoz�si K�s�rleti �llom�s munkat�rsa lett. Ekkor Groh Gyul�val k�z�sen publik�lt �llat�lelmez�si tanulm�nyokat. 1919. �prilis 10-�n egyetemi katedr�t kapott a budapesti egyetemen, az elm�leti k�mia el�ad�ja lett. Magyarorsz�gon � volt az els� n�, aki egyetemen tan�tott. 1920 m�rcius�ban letart�ztatt�k, Magyar�v�ron tartott�k fogva h�rom h�napig, innen bar�tai seg�ts�g�vel B�csbe emigr�lt. 1920 �sz�t�l Bukarestben �lt, egy �vig a �Bukaresti H�rlap�-ot szerkesztette. 1922-t�l 1928-ig a kolozsv�ri egyetem gy�gyszer�szeti int�zet�nek adjunktusa, k�s�bb docense, 1925-t�l az orvosi karon is tan�tott. 1927/1928-ban a fizikai tudom�nyok doktora. A csal�d a rom�n vasg�rdist�k el�l 1928-ban Berlinbe menek�lt, 1931-ben Moszkv�ban telepedett le. Itt 1936-ig a Nitrog�n Kutat� Int�zet tudom�nyos munkat�rsa, majd oszt�lyvezet�je volt, k�s�bb gimn�ziumban tan�tott. 1941 �sz�n koholt v�dakkal letart�ztatt�k, de hamarosan felmentett�k, s egy Frunze melletti kolhozban v�gzett mez�gazdas�gi munk�t. T�fuszban halt meg, a lexikonok szerint Uf�ban, l�nya szerint Frunz�ban, s ott is temett�k el. H�rom l�nya k�z�l Kl�ra is a t�fusz �ldozata lett, Ir�n �s M�ria 1945 ut�n t�bbsz�r nyaraltak Mosonmagyar�v�ron a Majorokban �l� nagyn�nj�kn�l. G�tz Ir�n doktori disszert�ci�j�ban Rutheford elm�lete alapj�n tov�bb finom�totta az addig ismert m�r�si elj�r�sokat, P�rizsban a r�dium sug�rz�s�val foglalkozott, k�s�bb a folyad�kok t�rfogatv�ltoz�saival, a hidroxil-ionkoncentr�tumok m�r�s�vel, a takarm�nyok t�p�rt�k�nek meghat�roz�s�val, �s tanulm�nyai jelentek meg a term�szettudom�nyok filoz�fiai k�rd�seir�l. Mosonmagyar�v�ron 2002. okt�ber 6-�n a majoroki v�rosr�szben, az Ujhelyi Imre iskol�ban eml�kt�bl�t avattak a tisztelet�re. Nev�t a v�rosban 2007 �ta utcan�v is �rzi.

A sz�cikkhez haszn�lt forr�s(ok):

Magyar K�mikusok Lapja Bp., 1946. 28. �vf. 1973. 9. sz. p. 432-436.
Magyar tud�slexikon A-t�l Zs-ig Bp., 1997. p. 340-341.
�j magyar �letrajzi lexikon Bp., 2001-2007. 2. 1081. p.
Tim�r Lajos: G�tz Ir�n, Magyarorsz�g els� egyetemi el�ad�n�je
Moson megyei m�hely Mosonmagyar�v�r, 1998- 5. �vf. 2002. 1. sz. p. 38-43.
M�szely J�zsef: Hetven �ve hunyt el G�tz Ir�n
Mosonv�rmegye: Mosonmagyar�v�r �s K�rny�k�nek Lapja Mosonmagyar�v�r, 1997- 15. �vf. 2011. 3. sz. 10. p.

A sz�cikk szerz�je:Tuba L�szl�