Felsőbb tanulmányait a
győri Szent Orsolya-rendi
Tanítóképző Intézetben végezte 1926-1931 között. 1932-től tanított rövid
megszakítással
Kisbodakon az egyházközségi illetve
állami általános iskolában 1965-ig, nyugdíjba vonulásáig. Aktív szerepet vállalt a
KALÁSZ-ban (Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége) annak 1946-os betiltásáig. A
mozgalom a keresztény értékek hordozását és a lányok női, családanyai szerepre való
felkészítését tekintette fő feladatának. A KALÁSZ betiltása után is talált
tennivalót lakóhelyén: kézimunka szakkört, községi könyvtárat vezetett. Verseket
írt, kutatta lakóhelye néprajzát, helytörténetét. Életművéért kiérdemelte a
Kisbodak Díszpolgára címet. A
kisbodaki temetőben helyezték végső nyugalomba.