Az újabb szakirodalom szerint 1612-ben született és édesanyja
nem
Thurzó Zsuzsanna volt, ahogy korábban tartották, hanem apja harmadik felesége
Pálffy Katalin. Ennek a
házasságnak a révén szerezte meg édesapja,
Forgách Zsigmond (1559-1621) a rajkai zálogos birtokot, amelyhez
Rajka mellett
Bezenye,
Levél,
Hegyeshalom,
Miklóshalma és
Zurány is hozzá tartozott. Forgách Ádám
tanulmányait a királyhű főurakhoz hasonlóan
Grazban végezte a jezsuitáknál. 1637-ben vette feleségül a
protestáns
Széchy Borbálát, hozományul pedig megkapta
Galgóc várát.
Második felesége
Révay Judit volt.
Tisztségei közül kiemelendő, hogy 1643-1644-ben felső-magyarországi és végvidéki főkapitány, 1644-1663 között
Dunán inneni és bányavidéki főkapitány és egyben
Érsekújvár várkapitánya is volt.
1663 nyarán hat héten át
védte a török-tatár és erdélyi hadak ellenében ezt a várat, majd szabad elvonulás ellenében feladta azt.
Ellentmondásos volt a szerepe az 1652-es
nagyvezekényi ütközetben is, ahol a törökök elvesztették seregük
egyharmadát, de holtan maradt a csatatéren az Esterházy család négy tagja is. Halálukért Forgách Ádámot tették
felelőssé. Forgách többször sikertelenül pályázott a nádori méltóság elnyerésére (1646, 1649, 1655, 1668).
1670-től haláláig az országbírói tisztséget viselte. Mindvégig hű maradt a Habsburg-házhoz, szerepet vállalt a
Wesselényi-összeesküvés után létrehozott Gubernium működésében. Az 1660-as évektől mind több időt töltött
Rajkán, ezt bizonyítják itt kelt levelei, utasításai. Itt született harmadik feleségétől,
Rechberg Katalintól Simon nevű fia is, aki később kuruc tábornok lett. Forgách Ádám
Rajkán halt meg, de
Nagyszombatban a
székesegyházban temették el. Tiszteletére 2021. augusztus 13-án a Történelmi Forgách-Forgács Leszármazottak Egyesülete
Rajkán emléktáblát avatott.
