Lexikon szócikk

Élő János
Pusztasomorja 1936. március 26. - Budapest 2015. október 12.
Foglakozása(i):
Műve(i):
*Hiszto-autoradiográfia jelentősége a gége hámelváltozásainak klinikai megítélésében és a gégerák kezelésében (Kandidátusi értekezés), 1982.
*Antibiotikum-kezelés az alapellátásban (társszerző). Bp., 1999.
*Nem malignus gégeelváltozások LASER therápiája (társszerző). = Orvosi hetilap. 124. évf. (1983) 27. sz., p. 1629-1635.
*A subglotticus régió primer malignus daganatai (társszerző). = Fül-, orr-, gégegyógyászat. 53. évf. 2007 4. sz., p. 153-156.
Hetedikként született egy kilenc gyermekes parasztcsaládban. Szülei Kisudvarra költöztek, innen járt be Mosonba iskolába. Gimnáziumi tanulmányait (1951-55.) a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte, majd 1956-1963 között a Budapesti Orvostudományi Egyetemen summa cum laude eredménnyel általános orvosi diplomát szerzett. A budapesti Péterffy Sándor utcai Kórház fül-, orr-, gége osztályán dolgozott 1963-tól 1969-ig. 1967-ben szakvizsgázott. 1969-ben az Orvostovábbképző Intézetbe került, ahol 1986-ig dolgozott. Közben ösztöndíjjal a Német Szövetségi Köztársaságban töltött fél évet ahol a szakmai továbbképzés mellett daganatkutatással is foglalkozott. 1982-ben védte meg kandidátusi disszertációját. 1969-től 1978-ig az Orvostovábbképző Intézet ill. a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem tanársegéde, 1979-84. között adjunktusa, 1984-1992-ig docense, 1992-től egyetemi tanára. 1986-tól az Uzsoki utcai Kórház osztályvezető főorvosa. Évekig volt a Fül-, Orr-, Gége Szakcsoport elnökségi tagja, 1996-tól két éven át elnöke. Több nemzetközi szervezetnek volt tagja, köztük a legrangosabbnak, a Collegium ORL Amicitae Sacrum-nak és az Európai Rákkutató Szövetségnek. Nyelvtudása: orosz, német, angol. Tudományos munkássága alatt a gégedaganatos betegségek sejtklinikai vizsgálatával, a daganatok malignitását meghatározó tényezőkkel foglalkozott. Az elsők között alkalmazta Magyarországon a gégedaganatok humán szöveteinek autoradiográfiás vizsgálatát, s ugyancsak az elsők között végzett széndioxid-lézerrel műtéteket. Több mint száz közleménye jelent meg szaklapokban, de több kézikönyv társszerzője is. 2003-ban vonult nyugdíjba, utána még évekig dolgozott. 1981-ben nősült meg, felesége belgyógyász főorvos, lánya közgazdász, fia orvos lett. Kitüntetései: Molnár Béla-, Réthi- és Cseresznyés-díj, 2003-ban a legmagasabb orvosi kitüntetést, a Batthyány-Strattmann Díjat kapta. Hamvai a budapesti Szent István Bazilikában nyugszanak.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Révai új lexikona Szekszárd, 1999- 6. 211. p.
  • Mayer Árpád: Dr. Élő János professzor úr 65 éves
    Magyar onkológia Bp., 1957- 45. évf. 2001. 4. sz. 373. p.
  • Who is Who Magyarországon 2005 Zug, 2005. p. 455-456.
  • Mosonvármegye: Mosonmagyaróvár és Környékének Lapja Mosonmagyaróvár, 1997- 8. évf. 2004. 9. sz. 7. p.
  • Bierbaum Lajosné Élő Teréz: Meghalt dr. Élő János professzor
    Mosonvármegye: Mosonmagyaróvár és Környékének Lapja Mosonmagyaróvár, 1997- 19. évf. 2015. 19. sz. 8. p.
A szócikk szerzője:Tuba László