1957-ben költözött családjával
Mosonmagyaróvárra, itt folytatta általános iskolai tanulmányait, végezte el a gimnázium első évfolyamát, majd a
győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait.
Mosonmagyaróváron érték első képzőművészeti élményei, amelyekhez hozzájárultak
Lakatos József, Tallós-Prohászka István és
Karczaginé László Enikő tanácsai, akik megerősítették sarjadzó művészi elhivatottságát.
Komoly szakmai segítséget kapott
Győrben
Cziráki Lajos festőművésztől, aki hozzájárult sikeres felvételijéhez a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. A főiskolán
Bernáth Aurél volt a mestere, de tanította
Barcsay Jenő, Raszler Károly és
Patay László is.
Festő szakon 1972-ben diplomázott. Első önálló tárlatát
Mosonmagyaróváron rendezte 1973-ban. 1975-ben Derkovits ösztöndíjat kapott. Tisztségviselő volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában, részt vett kiállításaikon, 1975-ben díjat nyert Aranypor című kompozíciójával. 1976-os
győri kiállítása után több magyar városban mutatkozott be, s munkáit megismerhették Németországban is.
1978-ban
Szófiában, majd
Moszkvában, 1982-ben
Monacoban a nemzetközi festészeti biennálén (Grand Prix) nyert díjat. Kitüntették
Nápolyban, Pármában, Londonban és
Tokióban is. Itthon 1976-ban az
egri Akvarell Biennálén nívódíjat,
a
Szegedi Nyári Tárlaton fődíjat kapott.
Mosonmagyaróváron az utolsó kiállítása 2007.-ben volt.
1997-től nyugdíjazásáig a
Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola rajztanára, művészeti táborok oktatója. Köztéri alkotásai láthatók
Mosonmagyaróváron a Segítő Mária Gyógyszertárban, az Ujhelyi Imre Általános Iskolában és a Huszár Gál Városi Könyvtárban, több alkotása magán- és közgyűjteményekben található.
Hamvasztás utáni búcsúztatása 2013. aug. 8-án,
Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben volt.
