Édesapja
Zwickl János, édesanyja
Weisz Terézia volt.
Középfokú tanulmányait 1900-ben a
magyaróvári piarista gimnáziumban kezdte el,
majd 1904-től
Pozsonyban, a katolikus gimnáziumban folytatta. Ott tett érettségi vizsgát 1908-ban.
1908-től orvostanhallgató volt a
budapesti egyetemen. Az első világháború alatt katonaorvosként tábori kórházakban
teljesített szolgálatot. Az 1920-as évektől
Várpalotán orvosként, bányaorvosként tevékenykedett.
Jelentős szerepet játszott a település közéletében: alapítója elnöke volt a frontharcos szövetség helyi csoportjának, hosszú időn át vezetőségi
tagja volt a helyi takarékpénztárnak, sőt aktívan részt vett a
Várpalotai Jószerencsét Sakk-kör munkájában is.
A második világháború végén, máig nem tisztázott körülmények között lőtték le.